Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
©L^TúZEUMI jft'RLEVÉLJ© Kosáry Domokos látogatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Múzeumi könyvtárak Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, az Agrártörténeti Szemle alapító szerkesztője szeptember végén látogatást tett a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A találkozóra a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának a múzeumban megtartott rendes ülése adott alkalmat. A bizottsági ülésen Kosáry Domokos is felszólalt a magyar agrártörténeti kutatások és publikációk helyzetét elemző napirendhez. Emlékeztetett az Agrártörténeti Szemle alapításának körülményeire, az agrártörténeti kutatások akkori helyzetére. Kiemelte annak fontosságát, hogy sajátos régiónkat és az azt érő kihívásokat európai összehasonlításban tekintsük át. Fölhívja a figyelmet a lengyel-magyar zónának korábbi jelentőségére a francia közgondolkodásban, amely az utóbbi időben kikerült a figyelem látóköréből. Kosáry Domokos szerint feladatunk a „szűkebb Európa-kép" tágítása. Az agrártörténeti kutatások szempontjából lényeges csomóponti kérdésnek tartja a nomadizmus és a földművelés kapcsolatának, a háromnyomásos gazdálkodásnak, a fiziokrata iskolának és a magyarországi szarvasmarha-állomány átalakulásának kérdését. Kosáry Domokos végül az Európai Uniós kapcsolatok és támogatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Sok sikert kívánt búcsúzásul a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az akadémiai bizottság további munkájához. Estók János, tudományos titkár Bemutatjuk a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeit A Nagykönyvtár és a gyűjtemények története A sárospataki könyvtár sajátossága, hogy amióta fennáll, mindig egy nagyobb intézményen belül élt. Már az alapításkor is a református iskola részeként tarthatjuk számon. 1618-ig nem maradtak fenn jelentős adatok sem az iskoláról, sem a könyvtárról. A 16. század első felétől közvetett források utalnak az 1549-től kollégiumi rangú intézmény könyvtárára. Ekkor, illetve 1621-ben viszont készítettek egy, a főiskola rendszerét szabályozó törvénykönyvet, ami a könyvtáros működését is szabályozta. A könyvtárnokot a primariusok közül választották. Az első könyvtárrendezés Sárospatakon valószínűleg már a 16. században megtörtént, de írásos nyoma csak az 1621-as rendezésnek van, 1623-ban 296 könyv volt az állományban. Kéziratos leltárt készítettek a könyvekről, de ez csak a szerző és a cím feltüntetéséből állt, még a könyv mérete sem volt mindig felírva. A kiadás helyét és idejét egyáltalán nem említették. Szaklajstromot készítettek. Sárospatak az 1600-as évek elején a Rákóczi család tulajdona lett, az iskola és könyvtár sorsát ez a család befolyásolta. I. Rákóczi György örömmel nézte a könyvtár gyarapodását, majd az 1635-ös rendezést is, ahol már 631 könyvet sorolhattak fel. I. Rákóczi György 1641-ben egy bolthajtásos helységet építtetett a könyvtár számára. Már a fejedelem is gondolkodott egy iskolai nyomda felállításán, de a megvalósítására csak halála után felesége, Lorántffy Zsuzsanna jóvoltából történhetett meg. Ő volt az, aki Patakra hívta Comenius Ámos Jánost, aki feltételül szabta a nyomda felállítását. 1652-ben jelent meg az első nyomtatott kiadvány, Comenius beköszöntő beszéde Sárospatakon. III. Rákóczi Zsigmond is szívén viselte a könyvtár sorsát. Sok jeles művet hozatott külföldről a gyűjtemény számára, majd az egész könyvtárát a főiskolára hagyta. Katalógus töredéke 821 kötetről szól. A könyveket 1658-60 között szállították át a várból, Rákóczi könyvtárából a főiskola gyűjteményébe. Az átszállítás után újra kellett rendezni a könyvtárat,
