Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
m^úzEUMi Hírlevél m új szerzemény és 31 raktárból kiemelt kép mellett természetesen továbbra is láthatóak a gyűjtemény jói ismert főművei: id. Ham Holbein „Mária halálá"-t ábrázoló korai remekét a történeti áttekintésben a német reneszánsz nagymesterek - Albrecht Altdorfer, Albrecht Dürer és id. Lucas Cranach - munkái követik. A barokk, a rokokó és a klasszicizmus kora a legmarkánsabb festőegyéniségek munkái révén, széles műfaji skálán bontakozik ki. Johann Heinrich Schönfeld, Johann Liss, Salomon Adler, valamint az állatfestés Raffaeljeként tisztelt, de portré festőként is igen népszerű Johann Heinrich Roos alkotásait, - hogy csak néhány fontosat említsünk -, a múzeum legendásan gazdag Kupezky- és Maulbertsch-ko\\e.káój a, illetve Angelika Kaufmann művei koronázzák. Az első nagyteremben és a hozzá tartozó három kabinetben elhelyezett XV-XVI. századi képeket néhány manierista alkotás követi a negyedik kabinetben, majd a XVII. századtól a XIX. század elejéig terjedő korszak kerül sorra a második nagyteremben és az utolsó három kabinetben. Különösen ezen utóbbi századok művei tették lehetővé az együttes mindeddig nem látott összefüggések szerinti válogatását és rendezését. A XVII. századnak szentelt kabinetben a holland - és tegyük hozzá, néhol a flamand - festészet sokrétű hatása érvényesül. A két Rembrandt-tanítvány, Jürgen Ovens és Christoph Paudiss egy-egy műve mellett itt látható Joachim von Sandrart Hans Baldunk Grien: Ádám és Éva (1525) „Férfiportré''-ja, amely első ízben kerül a közönség elé, várva, hogy a mester elmélyült jellemábrázolási képessége festményének esetleges restaurálása után tehetségéhez méltóan érvényesüljön. Utrecht városát választotta működése színhelyéül a lipcsei származású Nicolaus Knüpfer és a frankfurti születésű Abraham 331 Balra: Id. Lucas Cranach: Alexandriai Szent Katalin eljegyzése Jobbra: Angelika Kaufmann: Esterházy II. Miklós felesége mint Vénusz (1795 körül)
