Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
©Múzeumi Hírlevél J© eumi könyvtárak Bemutatjuk a Móra Ferenc Múzeum Könyvtárát A Móra Ferenc Múzeum szakkönyvtárának létrejötte és története elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtárétól. Az 1879-es árvízi katasztrófa után Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi apátkanonok a közel 43 ezer kötetes könyvtárát 1880. április 26-án kelt levelében Szeged város közönségének ajánlotta föl. Ez a törzsállomány a régi városi közkönyvtár egy részével, egyes intézmények adományaival, de főleg a város kezdetben évi 4 ezer korona hozzájárulásának felhasználásával fokozatosan bővült. A város a millennium alkalmából palotát emelt a Somogyikönyvtár és Városi Múzeum részére. A görögesen klasszicizáló épületet 1897. november 3-án adták át. A korintoszi oszlopokon nyugvó timpanonjának fölirata: „A KÖZMŰVELŐDÉSNEK". Első igazgatója Reizner János (1847-1904), 1899-től könyvtámoka Tömörkény István (1866- 1817) volt. Tömörkény 1904-ben vette át az intézmény vezetését, ekkor pedig Móra Ferenc (1879-1934) lett a könyvtár őre. Mórát Tömörkény halála után választották meg igazgatónak. A könyvtár és a múzeum közel 70 évig közös igazgató - Cs. Sebestyén Károly (1876- 1956), Csallány Dezső (1903-1977), Szőke Mihály (1897-1956) - irányítása alatt működött és fejlődött. Ebben az időszakban a könyvtáré volt a vezető szerep. A háború és a bizonytalanság évei után az 1949. évi XIII. törvényerejű rendelet intézkedett a közgyűjtemények államosításáról. A törvény értelmében 1949 decemberében Bálint Alajos (1902-1983) letette a hivatali esküt, és 1950. január 1-től a Szegedi Városi Múzeum igazgatója lett, míg a Somogyi-könyvtáré Szőke Mihály maradt. Ezzel egy több éve húzódó vitás korszak ért véget. Az addig közös vezetés alatt álló múzeum és könyvtár különvált, de egy épületben maradt. A múzeum dolgozói még használhatták a Somogyi-könyvtár anyagát, de már szükségessé vált egy saját múzeumi könyvtár kialakítása is. Az „egy fedél alatt élés” egészen 1984-ig tartott. Ekkor a Somogyikönyvtár új otthonába költözött és az egész Tisza-parti épületet a múzeum vehette birtokába. Ezzel megnőtt a múzeum saját kis könyvtárának a szerepe. A külső és belső fölújítás után a szűkös, földszinti szobából a múzeum könyvtára a számára meghagyott, eredeti berendezésű (ezt még Juhász Gyula költő nagybátyjának cége készítette) második emeleti termekbe került. Itt már megfelelő raktári rendet lehetett kialakítania a prézensz könyvtárnak. Az olvasóterem értekezletek, köszöntők és búcsúztatók, valamint a tudományos ülésszakok színhelye is. A Móra Ferenc Múzeum saját szakkönyvtárának állományát azokkal a könyvekkel és folyóiratokkal alapozta meg Bálint Alajos és Péczely Attila (1897-1964), - amelyeket az egykori közös tulajdonú - Somogyi-könyvtár állományából válogattak ki. Kezdetben ez a gyűjtemény - a speciális előtörténet miatt - kézikönyvtár jellegű volt. Gyarapodásának nagy lendületet adott az 1956-ban a Móra Ferenc Múzeum Évkönyvének megjelenése. A több mint kettőszáz magyar és külföldi társintézmény közötti cserekapcsolat megindulása révén a könyvtár állománya értékes - főleg régészeti - periodikákkal, monográfiákkal gyarapodott és gyarapszik. A múzeum gyűjtőkörének megfelelően a szakkönyvtár a régészet, a néprajz, a művészettörté-313
