Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
©Múzeumi Hírlevél net, a botanika, a zoologia, az irodalomtörténet, a helytörténet, a numizmatika tárgykörben egyaránt gyűjti a kiadványokat. Minden szakterületnek van kézikönyvtár anyaga. A Móra Ferenc Múzeum jelentős archeológiái hagyományainak köszönhetően a könyvtár állományának is meghatározó része a régészeti gyűjtemény, már az 1960-as évek végétől összekapcsolódik az egyetemi régészképzés a múzeummal. Ennek a kapcsolatnak új lendületet adott az az elhatározás, amely a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékét közösen működteti a Móra Ferenc Múzeummal, így 1989-től ad helyet a tanszéknek és hallgatóinak a múzeum és a könyvtár. A kötelező irodalomnak megadott könyvek, folyóiratok, évkönyvek állaga a gyakori használat miatt gyorsan romlik. Ezek köttetése, adott esetben restaurálása igen nagy gondot jelent a könyvtárnak. Igen jelentős a két 6-6 ezer kötetes különgyűjtemény is; a Bálint Sándor- és a Csongor Győző-könyvhagyaték. Bálint Sándor (1904—1980) a szegedi egyetem néprajz professzora volt. A magyar szakrális néprajz kutatása során vizsgálatait kiterjesztette az egész magyar nyelvterületre, nem hagyva figyelmen kívül a földrajzilag Európába, történetileg a középkorba és az ókorba visszanyúló szálakat sem A vallásos néprajz területén végzett munkássága nemzetközi jelentőségű. Szeged és a szegedi nagytáj, a „szögedi nemzet” népi kultúrájának és művelődéstörténetének, a vallásos népéletének legalaposabb ismerője volt. Hagyatékát - kéziratait, levelezését, ponyvagyűjteményét, szentkép-, részben szakrális tárgyi anyagát, és könyvtárát a múzeum 1980-ban megvásárolta. Könyvhagyatéka a szakrális néprajz iránt érdeklődő kutatóknak alapvető segítséget nyújt, s a Szeged-kutatásnak is bázisa. Csongor Győző (1915-1997) tevékenyen részt vett a múzeum természetrajzi gyűjteményében a második világháború után kialakult siralmas állapot fölszámolásában, továbbá az osztály újjászervezési munkáiban. Kezdetben, még mint középiskolai tanár lelkesedésből dolgozott, 1952-től a Móra Ferenc Múzeum főállású munkatársa lett. A Dél-Alföld, különösen Szeged flórájának és faunájának kutatója volt. Nemcsak a botanikusok, de a numizmaták körében is vitathatatlan szaktekintélynek számított. Tartalmát tekintve egyedülálló könyvtárának egy részét 1989-ben megvásárolta a múzeum. Kiváló érzékkel lelt rá és gyűjtötte össze a szegedi kiadású, Szeged és környéke tudományos, irodalmi, hely- és művelődéstörténeti vonatkozású kiadványokat. Könyvtára mind a mai napig alapforrásul szolgál a város helytörténetét kutatóknak. Mindkét gyűjtemény meghatározó jellemzője a szegediség, amely a múzeum könyvtárát-a régészképzésben betöltött szerepe mellett - egyedivé teszi. A számítógépes földolgozást még az ISIS programmal kezdtük el. 2000-ben, az addig fölvitt adatok konvertálásával, áttértünk az Ariadne For Windows múzeumi nyilvántartó program használatára, amely a katalógus hálózati tárolását és elérését, valamint a leltárkönyv nyilvántarását is lehetővé teszi. Szeretnénk a folyóiratok, perodikák, konferenciakötetek cikkeinek föltárásával kibővíteni a katalógus tartalmát, hogy mégjobban segíteni tudjuk a muzeológusok kutatómunkáját. A könyvár állományát - mely a különgyűjteményekkel együtt közel 50 ezer kötet - vétel, csere, ajándék útján gyarapítjuk. Legutóbb ajándékozás révén kaptuk meg Kőhegyi Mihály és Szabó János Győző régészeti könyvtárának nagy részét. Aukciókon - lehetőségeinkhez mérten - elsősorban szegedi vonatkozású műveket, leveleket, kéziratokat, térképeket vásárolunk meg. A könyvtár használata korlátozottan nyilvános. A vendégkutatók és az egyetemisták csak helyben használhatják a könyvtár állományát. A munkát két főállású könyvtáros végzi: Fodomé Garas Zsuzsa és Vukovné Sprok Ildikó. V. Sprok Ildikó könyvtáros 314
