Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
©^JíTúzeumi V7írlevél j© Bertalanná Kovács Piroskának a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatójának, Dr. Egyházi Tiboménak a Veszprémi Egyetemi Könyvtár szakmai vezetőjének, Engel Tibornak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának, Gádor Ágnesnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára igazgató-helyettesének, Herczigné Mlakár Erzsébetnek a József Attila Megyei Könyvtár igazgató-helyettesének, Rády Ferencnek az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettesének. Nívódíjak Állami ünnepünk alkalmából az NKÖM Múzeumi Osztályának Nívó-díjában részesültek: Kerényiné Bakonyi Eszter, a gödöllői Városi Múzeum muzeológusa, Kispálné dr. Lucza Ilma, a kiskőrösi Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum vezetője, Kiss Borbála könyvtáros és Pádár Eszter főmunkatárs, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai, Dr. Kovács Vilmos osztályvezető és Nagy András kiállítás-tervező, a Hadtörténeti Múzeum munkatársai, V dr. Fodor Zsuzsa, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője. Valamennyi kitüntetettnek szívből gratulálunk! A szerkesztőség A Heves Megyei Közgyűlés 2003. május 30-tól 2008. június 30-ig ismét dr. Petercsák Tivadart, nevezte ki a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójává. In memoriam... Dr. Rosner Gyula (1936 - 2003) Tragikus hirtelenséggel ismét eltávozott egy kollégánk, hirtelen hagyott itt bennünket dr. Rosner Gyula, a fiatal és idősebb generációk „Gyula bácsija”, a RÉGÉSZ. Lobbanékony természetével látszólag nehezen volt összeegyeztethető az a kitartó állhatatosság, mellyel csaknem négy évtizeden keresztül szolgálta megyénk múzeumügyét, közelebbről a régészetet. Friss diplomásként 1966-ban, nagy tervekkel érkezett Tolna megyébe, melyet sajátos szóhasználatával gyakran a régészek Paradicsomának nevezett. Négy évtizedes munkássága alatt számos nagy volumenű tervásatást vezetett, s amellett végezte a vidéki muzeológusi élettel együtt járó apró munkákat. Nem tudta, és nem is akarta megtagadni pedagógusi vénáját. Generációk egész sorát ismertette meg a régészet alapismereteivel, fáradhatatlanul szervezve és vezetve a 60-as, 70-es évek középiskolás régésztáborait. 1974-75-ben feltárt Szekszárd-bogyiszlói úti temető csaknem 800 avar sírja, valamint Gyönk Vásártéren az ezt megelőzően megkutatott 650 síros avar temető tette nevét először igazán ismertté a hazai és külföldi népvándorlás kort kutatók körében. Az ő nevéhez fűződik a Tolna megyei avar telepkutatások első komoly eredményének számító bogyiszlói úti feltárás, melynek során a fenti temetőhöz tartozó falu területét kutatta meg. Fazekas kemencék sorát feltárva bizonyította, hogy a késői avarok jelentős agyagművességgel rendelkeztek. Egyetemi doktori disszertációja is ebben a témakörben készült, felhasználva az akkori idők legmodernebbnek számító kutatási módszereit, többek között a reaktoros anyagvizsgálat eredményeit is. Alapító igazgatója volt az 1994-ben létrehozott Paksi Városi Múzeumnak, majd nyugdíjas éveiben nagy lendülettel látott hozzá a korábbi években összegyűlt hatalmas leletanyag feldolgozásának. A bogyiszlói úti temető feldolgozása 1999-ben látott napvilágot, s befejezte az avar telepekkel foglalkozó könyvét is. Ebben az évben kezdte meg a gyönki leletekkel foglalkozó könyvének munkálatait, melyet váratlanul és visszavonhatatlanul szakított meg tragikus halála. Kedves Gyula! ígérjük, hogy munkád nem marad befejezetlenül. - emlékedet, míg élünk, őrizzük! Dr. Gaál Attila 277
