Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-05-01 / 5. szám

©í^úzeumi Hírlevél J5> Görög ékszerek Szépművészeti Múzeum 2003. május 15. - június 30. Jékely Zoltán emlékkiállítás Petőfi Irodalmi Múzeum 2003. április 11,- június 20. kolc, Smidt Múzeum - Szombathely) egy része a kiállítás másik fontos aktualitásához, a Rákóczi-sza­­badságharc kezdetének 300. évfordulójához kapcso­lódó művekkel és dokumentumokkal tette teljeseb­bé Mányoki pályájának ezt az időszakát. A kiállítás megrendezésével nem az volt a szándékunk, hogy teljes keresztmetszetet adjunk a festő tevékenységéről, hiszen ezt a fentiekből adódóan nem is tehettük volna. A célunk az volt, hogy Mányokit, mint a jelentősebb európai művé­szeti központokban működő udvari festőt bemu­tatva pontos és változatos képet adjunk erről a sok helyszínhez kötődő életműről. Ennek során nem­csak magukat a műveket, s általuk e gazdag életpá­lya szereplőt idézzük fel, de a helyszíneket is, a barokk kori Drezdát, Varsót, Berlint, Lipcsét, Bé­cset, alkalmasint az udvari élet egy-egy eseményé­nek ábrázolásával. A 90 kiállított festmény, metszet, falikárpit, érem és levéltári dokumentum együttese ezt a célt szolgálja, köztük Mányoki 49 olyan fest­ményével, amelynek legtöbbje itthon ez alkalom­mal látható először. A reményeink szerint jellemző válogatás egyik eredménye a festő oeuvre-kataló­­gussal kísért monográfiája, amely magyar és német nyelvű párhuzamos kiadásban, a kiállítás ideje alatt jelenik meg. Buzási Enikő Új időszaki kiállítások BUDAPEST Retroaktív König Frigyes gyűjteményes kiállítása Ernst Múzeum 2003. május 7. - június 4. König Frigyes létrehozott egy tudományos gyűjtemé­­nyt. A gyűjtemény alapja az átjárhatóság és az őszin­te érdeklődés, továbbá a művészet(történet) mint szabad asszociációs kelléktár. így lehetséges, hogy egymás mellé kerülhetnek mozdulattopográfiák, tö­rékeny szerkezetű tarisznyarákok, a barokk illuzio­­nizmus és az emberi test devianciáinak szívszorító dokumentumai. König festészetében és grafikáiban érezhető az az alkotói magatartás, ami a titkos lénye­get kutatva csak a művészet teljességére irányulhat („a mindenséggel mérd magad"), ezért bármikor bármi kiemelhető, átírható, kihagyható ebből a nagy sorozatból. Úgy parafrazál korábbi stíluskorszakokat, hogy közben a művész lehetséges, ma vállalható at­titűdjét is érinti. Művészetének tanulsága, hogy az idő nem elválasztja a dolgokat, hanem érdemessé teszi arra, hogy foglalkozzunk velük. Az átjárás sza­bad, az elidegenedés nem sorsszerű, a megértés fel­tétele a figyelem. A kiállítás összefoglaló jellegű bemutatója a művész eddigi munkásságának. A 80-as években induló tér-idő-perspektívakutatások egyre bonyo­lultabb kompozíciókhoz vezettek a 90-es évek de­rekán, eljutva a Fürdözők-sorozatig. Az Eszter, a Quod­libet, az Irodalmi arcképek, a Gyermekkori monumentu­mok sorozatainak reprezentáns darabjai köz- és magángyűjteményekből kerülnek a kiállításba. Gra­fikai lapok (az Orbis pictus könyvből, a Bolondok litográfiák), a Művészkönyv, Budapest erődítési tér­képe egészítik ki a festészeti anyagot. Együtt a tudo­mányos gyűjtemény. Ernst Múzeum - a XX. sz. művészetének kiállítóhelye „A Ganz gyár a magyar elektrotechnika aranykorában" Magyar Elektrotechnikai Múzeum 2003. április 7. - tői A Magyar Elektrotechnikai Múzeum 2003 áprilisá­ban egy tudományos konferenciát és egy kiállítást rendezett, melynek témája „A Ganz gyár a magyar elektrotechnika aranykorában”. 2003. április 4-én volt Zipemowsky Károly szü­letésének 150. évfordulója, és 1878-ban - tehát 125 évvel ezelőtt - alakították meg a Ganz és Társa Rt. Elektrotechnikai Osztályát, amelynek első vezetője Zipemowsky volt. A Ganz gyár világhírű mérnökei, Zipemowsky, Déri, Bláthy, Kandó révén a legjelentősebb erősáramú villamos gyár lett, amelynek termékei, létesítményei a világ minden részébe eljutottak (pl. a kiállításban látható a Tivoli Vízierőmű fényképe, mely Róma vá­rosát látta el árammal, alapvető berendezéseit a Ganz Gyár készítette. Ez volt a Ganz első komoly nemzet­közi sikere 1886-ban). A kiállítás tárlói a valamikori transzformátor­ház celláiból állanak, az egész épület ma is egy megőrzésre érdemes gyöngyszem. A múzeum ebben a kiállításban saját anyagát kiegészíti több magyar múzeum (Budapesti Történe­ti Múzeum, Országos Műszaki Múzeum) és a mün­cheni Deutsches Museum raktárban őrzött, eddig a 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom