Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
m^ÚZEUMI J/^ÍRLEVÉL J© nagyközönség által nem látható tárgyaival is, hogy ezzel a magyar műszaki szellem és a gyártóipar olyan alkotásait mutassa be, amelyek közül számos máig meghatározó az elektromosság területén. A kiállítás a mai helyzetképpel zárul, a Tápiószelén épült Ganz -Transzelektro Villamossági Rt. épületeiről készült felvételekkel. Információ és bejelentkezés: tel./fax: 342-57-55 E-mail: info@emuzeum.hu GÖDÖLLŐ Szobrászok a Gödöllői Művésztelepen Városi Múzeum 2003. április - 2004. február 28. A gödöllői művésztelepet (1901-1920) bemutató tárlatokon mindig szerepeltek szobrok, de a hosszabb-rövidebb ideig itt élő szobrászok munkásságáról még nem készült áttekintés. Kiállításunkkal ehhez szeretnénk megtenni az első lépést, abban a reményben, hogy sikerül felhívni a figyelmet erre a művészeti ágra is, és újabb adatok, művek kerülnek majd elő. Egyelőre nincs hiteles nyoma annak, hogy a szövőműhelyhez hasonló, a szó gyakorlati értelmében létező szobrászműhely és szobrászati oktatás lett volna Gödöllőn, de a telep művészei közül többen is készítettek plasztikákat. Ez érthető, hiszen a festők akadémiai oktatásához eleve hozzátartozott bizonyos szobrászati képzés is. Körösjvi-Kriesch Aladár (1863-1920) első mintázási kísérletei még a Mintarajziskolához kapcsolódnak, s aztán élete végéig készített szobrokat, de nem tartotta magát szobrásznak. A gödöllőiekhez hagyományosan két szobrász munkásságát kötjük: Moiret Ödönét (1883-1966) és Sidló Ferencet (1882-1953). Moiret csak egy rövid időt töltött Gödöllőn, Sidló viszont éveken át itt élt, és feltehetően itt is dolgozott. A gödöllői szellemiség mindkettejük művészetét alapvetően befolyásolta. Ha a gödöllői művésztelepet úgy értelmezzük, mint egy összművészeti szellemi műhelyt, akkor abban a szobrászatnak feltétlenül helye van, mert szobrászok is kaptak tőle inspirációt. Kiállításunk négy művésztől mutat be plasztikákat. Ezek részben a telep fennállása idején készültek, ha nem is mind Gödöllőn, másrészt a művészek későbbi munkái, amelyekkel követhetjük az egyes életutak és művészpályák alakulását. Míg Körösfői- Kriesch Aladár és Mihály Rezső (1889-1972) inkább Bláthy Ottó Titusz a 44 MVA-es kelenföldi turbógenerátor állórészében csak kirándultak a szobrászat területére, Moiret Ödön és Sidló Ferenc mind végzettségét, mind hivatását tekintve is szobrász volt. A közismert, sokszor reprodukált műtárgyak mellett számos olyan szobor is szerepel a tárlaton, amelyet több mint fél évszázada nem láthatott a közönség. Először kerül bemutatásra Moiret Ödön ideális városterve, amelyen 1920-tól haláláig, 1966-ig folyamatosan dolgozott, korábbi szobrait is beleépítve. A márvány, bronz, gipsz és kerámiaalkotások a szobrászat műfaji változatosságát is szemléltetik. Az arany ember A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon Városi Múzeum 2003. március 1. - szeptember 21. A Gödöllői Városi Múzeumban 2003. március 1-jén nyílt meg Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon című időszaki kiállítás. Mivel Gödöllő és a gödöllői kastély történetének egy kevéssé ismert fejezete az a 14 év, amikor a Sina család birtokolta az uradalmat, ezért felmerült az igény, hogy egy kiállítással és katalógussal érdemeikhez méltó módon emlékezzünk meg a magyar reformkor e kiemelkedő családjáról. A kiállítás négy tematikai egységre osztható: a család eredetének bemutatása, ifjabb Sina György tevékenysége, ifjabb Sina Simon tevékenysége és a család gödöllői története. FranciArt Az olvasás meghitt öröme -André Kertész fotói Petőfi Irodalmi Múzeum 2003. április 25. - május 30. 149
