Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
Múzeumi Hírlevél ködésével - mód nyílik a legkülönlegesebb órák beindítására. A kiállítás ideje alatt folyamatosan hallható lesz a mintegy húsz, zenélő szerkezettel is ellátott óra dallamainak és az érdekesebb ütő- és csengőhangoknak a felvétele. A működés fázisfotók sorozatával számítógépen tekinthető meg, csakúgy, mint a kiállítás óráinak rejtett részletei, más módon nem illusztrálható szerkezeti különlegességei. A kiállított darabok közt, olyan jól ismert és népszerű műtárgyak találhatók, mint a Miksa császár számára 1566-ban Augsburgban készült, Európa térképével díszített, bonyolult asztronómiai óra. Ugyanakkor néhány kiállításra eddig még soha nem került órakülönlegesség is bemutatkozik, például egy fából faragott alkatrészekből összeállított, egyedi szerkezetű schwarzwaldi falióra, vagy egy kalitkát formázó kis óra, melynek rögzített mutatójához gömbön körbeforgó számlap tartozik, fészekkel és mozgó kismadárral. „Ferenczváros" írásban és képben Budapesti Történeti Múzeum A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény szervezésében a Budapeti Történeti Múzeum Metszettárában 2002. december 10. - 2003. január 31. Ferencváros történetében a XIX. század meghatározó időszaknak bizonyult. Ekkor alakult ki a városrész ma is oly jellegzetes képe: egyre növekvő számban épültek lakóházak, középületek, gyárak és templomok, s közülük nem egy országos hírnévre tett szert. A kor neves építészei tervezte Kálvin téri református templom és Mária Terézia laktanya, illetve a század második felében átadott Iparművészeti Múzeum, Fővámpalota és Bakáts téri templom nem csupán funkciójukat tekintve töltöttek be jelentős szerepet, de külső megjelenésükben is kiemelkedtek környezetükből. Számos művészt alkotásra is késztettek a városrész nevezetességei. A kiállítás a XIX. században készült metszetek segítségével idézi fel a Ferencváros korabeli hangulatát, rendhagyó módon: a kerület nevezetességeit a Ferenczváros írásban és képben című képzeletbeli könyv oldalain tekintheti meg a látogató. Az itt olvasható leírások korabeli könyv- és folyóiratrészletek felhasználásával készültek, megőrizve az eredeti szövegrészek nyelvezetét. Mivel a legtöbb ferencvárosi vonatkozású ábrázolás fametszet, a kiállítás a fametszés technikáját is bemutatja. Több ábrázolás esetében az eredeti fadúc is látható lesz majd, melyek az 1890-es évek talán legjelentősebb fametszőjének, Morelli Gusztávnak (1848-1909) munkái. A kiállított metszetek között több érdekesség is található, ilyen például az 1872-ben átadott, az 1848-49. évi szabadságharcban részt vett honvédek menházáról készült három ábrázolás. A Kauzer és Frey építészek terve alapján, a Honvédmenház elkészülte előtt egy évvel született metszetek sem egymással, sem pedig a megvalósult épülettel nem egyeznek meg, de a korabeli közművelődési hetilapok (Vasárnapi Újság, Magyarország és a Nagyvilág, Flazánk s a Külföld) szerkesztői olyan fontosnak tartották
