Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
m Ж\} ZEUMi Hírlevél m a szöveges információt kiegészítő ábrázolást, hogy megjelentették ezeket - a mai kifejezéssel élve - látványterveket. A reprodukciókon bemutatott metszetek eredeti darabjai a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményéből származnak. Az eredeti fadúcokat a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka kölcsönözte a kiállításra. A kiállításban összesen 50 metszet-ábrázolás, 5 db eredeti fadúc, valamint a fametszés eszközei lesznek láthatók. A kiállítást rendezte: Gönczi Ambrus és Winkelmayer Zoltán, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai. Grafika: Zalatnay Mária Kivitelezés: Uniproject Kft. és Pados Attila Támogatók: NKÖM, Ferencvárosi Önkormányzat IPAROSOK, KÉZMŰVESEK Budapest-ÚJLIPÓTVÁROS 2002 Franki Aliona fotói Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 2002. december 10-től — Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény ebben az évben fő feladatául tűzte ki az Újlipótvárosban élő kisiparosok és kézművesek kutatását. Ezt a munkát a gyűjteményvezető szakmai irányításával már az első félévben megkezdték a helytörténeti vetélkedőben résztvevő kerületi diákok. Ezt követően Juhász Katalin és Franki Aliona fotóművész tíz kiválasztott mestert keresett fel többször is, hogy részletesebben megismerjék és a jövő számára megörökítsék e manapság már ritkaságszámba menő szakmákat és művelőik életpályáját. Kiállításunk a „jéghegy csúcsaként” válogatás a hónapok óta folyó kutatómunka eredményeiből. Reméljük, hogy a tervezett angyalföldi adatgyűjtés anyagával együtt a közeljövőben kötet formájában is be tudjuk mutatni Budapest e városnegyedében élő és munkálkodó mestereket és munkájuk egy-egy jellemző mozzanatát. Franki Aliona fotóművész 1987 óta kiállító fotográfus. Munkáit itthon és a világ számos országában bemutatta. Fekete-fehér fotókat és -1996 óta - fotogrammokat készít. 1998-ban a Budapest Galéria, 2000-ben a Kultur Kontakt Austria ösztöndíjával Bécsben fotózott. Korábbi fényképsorozatain eltűnő budapesti világok jelentek meg (Régi boltok, Eltűnő Budapest, A zsidó Budapest, Temetők, Presszókkávéházak) - e sorozatokat ma is folytatja. „E fotók célja elsősorban a dokumentálás: szemmagasságból készült, beállított képein minden véglegesen a helyére kerül. A képeken nagy erővel szólal meg az elmúlás drámája, az elpergő idő szürke árnyalata." (Bán András, Kortárs Magyar Művészeti Lexikon) A kiállításon néhány eszköz és termék is látható, a fotók mellett pedig a mesterekkel készített interjúk egy-egy jellemző mondata olvasható: Fuchs János faesztergályos Ha megcsinálok valamit, örülök neki, igaz, hogy kérges a tenyerem, meg hetven kilós fákat emelgetek, de a sikerélmény többet ér a fizetségnél. Zöllner Gyula cipész Ez olyan sziszifuszi munka, de változatos. Minden cipő másfajta javítást igényel. Ha sikerül jól megjavítani, elégedett vagyok, ez a szép benne. Herrmann Zsigmond lakatos Ma a fizikai munkának nincs becsülete, a kék köpeny kiment a divatból. Fontos a test és a lélek folyamatos edzése, különben elsatnyul. A csavar, a gép is berozsdásodik, ha nem használják. Anyalai Pál köszörűs Ha ráütsz egy késre, már tudod, milyen anyag, hogy kell élezni. A borotvaélezés a legnehezebb feladat. Ahhoz lélek kell. Vándorköszörűs kiáltása: Itt a köszörűs! Ollók, kések, manikűrök, hímzőollók, húsdarálók, bárdok, balták, s minden, ami élezhető! Zsunk Sándor autóvillamossági szerelő A villamosság nagyon érdekes szakma, mindennapos kihívás. Nagy találékonyságot igényel egy-egy ritkább alkatrész megjavítása, pótlása. Donkó Gellért szabó Olyan ez, mint a szobrászat. Egy téglalap alakú szövetből egy púpos, vagy egy pocakos emberre is teljesen passzoló fazont kell kialakítani. Ez a szakma szépsége és egyben nehézsége is. Várhegyi Éva kalapos Mi minden kalapot kézzel dolgozunk ki. Nálunk nem tömegtermelés, hanem egyedi kiszolgálás dívik. 8
