Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-04-01 / 4. szám

@i Ж\]zEUMi Hírlevél m „Az égbolt túlsó felén" - olasz művészek új generációja Műcsarnok 2002. március 16. - május 12. „Az égbolt túlsó felén" elnevezésű kiállításunknak az a célja, hogy átfogó képet adjon a kilencvenes évek olasz művészetéről, amely hozzávetőlegesen két év­tized nemzedékének munkásságát öleli fel. Bemutatkozó művészek: Matteo Basilé, Betty Bee, Maurizio Cannavacciuolo, Mariim Coppes,Aldo Da­­mioli, Andrea Fogli, Claudio Massini, Maurizio Pellegrin, Cristiano Pintaldi, Oliviero Rainaldi, Giuseppe Salvatori, Stefano Scheda, Alessandra Tesi A különböző városból (Milánó, Róma, Ná­poly, Torino, Bologna, Treviso, Como, Velence) szár­mazó művészek nem képviselnek sem egységes stí­lust, sem ideológiát, sem kulturális mozgalmat, cél­juk, hogy hangot adjanak egy olyan bensőséges ön­vizsgálatnak, amely a múltban gyökerező stílustár­ból kiindulva, egy, az országhatárokat is átlépő kor­társ dialektika felé mutat. Fekete-Fehér - Gondolsz-e ma Fekete Afrikára? Műcsarnok 2002. március 19. - május 12. A kiállítás nem a mai, modem afrikai művészet bemu­tatója, de nem is történeti-dokumentarista tárlat Belga- Kongóról. A bemutatkozás szándékosan tagolt felépí­tésű, különböző részei más-más atmoszférát közvetí­tenek, hogy teljes képet kapjunk a prekoloniális és a posztkoloniális Afrikáról, elsősorban Belga-Kongóról. Nem képzőművészeti kiállításról van szó, a szó legszo­rosabb értelmében, inkább kulturális bemutatkozás­ról, amelyben a mindennapok művészeti tárgyai, vala­mint a giccsek és a műalkotások is helyet kapnak. Az első rész a legismertebb belga magángyűj­teményekből származó prekoloniális szobrokat vo­nultatja fel, szembesítve őket a modern „kópiákkal”, melyeket a turisztikai piac számára állítanak elő. Ily módon kerül az „eredetiség" és a „történetiség” a kérdések középpontjába. A két műtárgycsoport közt gazdasági ellentét is feszül, amennyiben a tradicio­nális műveket, amelyek bálványként vagy rituálék és ceremóniák eszközeként szolgáltak, gyakran nevet­ségesen olcsó áron szerezték meg a nyugati gyűjtők. A kifejezetten a külföldieknek készített „kó­piák" ugyanakkor semmiféle spirituális értéket nem hordoznak. A szobrok egyedi üvegtárlókban kerülnek be­mutatásra, használati kontextusuk leírásával és ma­gyarázatokkal. Látható Ingrid Mwangi „Neger” című videó­ja, melyben a művésznő saját hajából készít emberi maszkokat. Jürgen Escher kapott annak idején felkérést arra, hogy az egykori Belga-Kongó mai mindennap­jait megörökítse. Escher megkísérel az egész társa­dalomról képet adni, melyben társadalmi-gazdasági élet, oktatási rendszer, politika, kultúra és sok más is jelentős szerepet kap. Dokumentumfotói ellen­pontozzák Aimé Ntakiyica Burundiból származó mű­vész legendákra, mítoszokra támaszkodó, szimbó­lumokban gazdag munkáit. Rendezők: Jan Hoet, Ann Demeester „Szent vegetáció" Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2002. április 10. - május 17. A címadó verset Reményik Sándor 1925-ben írta. Köl­teménye méltó keretbe foglalja azokat az egyszerű növényeket - zöldségeket, szerény külsejű, ám an­nál értékesebb, vagy éppen veszedelmesebb gyógyító erejű „füveket” -, melyeknek képei a Mezőgazda­­sági Múzeum kiállításán, éppen a költészet napján kerültek bemutatásra. Nem is gondolnánk, hogy egy prózai póréhagymában vagy karalábéban mennyi szépség rejlik! A kiállítás alapgondolata, a „találd meg az egy­szerűben a nagyszerűt", szerencsésen párosult Olexa József képzőművész sajátságosán kifinomult ábrázo­lásmódjával, a szokatlan, meghökkentő ötletek sze­­retetével. Témaválasztásunk napjaink időszerű kérdé­seit érinti. A zöldségek az egészséges táplálkozásra, a gyógynövények a természetes orvosságokra, a drog­növények a bódító-kábító hatásra utalnak. A könyvet azoknak a kedves, növényeket, köl­tészetet és képzőművészetet szerető barátainknak ál­lítottuk össze, akik eljöttek megnézni a tárlatot, és róla valami emléket is szeretnének megőrizni, to­vábbá azoknak, akik nem tudják a Vajdahunyadvár­­ban megtekinteni. Szándékunk szerint minden növény egy-egy verset is „megérdemelt" volna, ám az irodalom mú­zsája még több növény esetében kéreti magát. Ad­dig is, a 16-20. századi gyönyörűséges szépirodalmi és kertészeti írásokból vett idézetek olvasgatása köz­ben tegyünk egy képzeletbeli sétát a múltba. A ré­111

Next

/
Oldalképek
Tartalom