Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
Múzeumi Hírlevél m Helytörténeti adatok feldolgozásával született írásokból ismerkedhetünk meg Szolnokkal kapcsolatos, az 1852-es évekre vonatkozó adatokkal, a Mezőtúr-Szarvas közötti út megvalósulásának történetével, Horthy Miklós által létesített Vitézi Renddel, illetve egy vitézi kérelemmel 1942-ből. Szintén kutatástörténeti munka eredményéről számol be Józsa László, melyben a kunszentmártoni felső temetői kápolnában lévő orgona készítőjének kilétét derítette ki. Barta Ferenc a szolnoki műkedvelő fotográfia történetét foglalta össze, Szabó István, Silvi Livia szolnoki kiállításáról, Madarász Tibor pedig a 100 éve született Gecse Árpádról, a Jászsáég festőjéről írtak tanulmányukban. Tisicum A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XII. Szerk.: H.Bató Edit, Kertész Róbert, Tolnay Gábor, Vadász István. Kiad.: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2001. 547 p. ill. (Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XII.) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága a Közép-Tisza vidék mellett megkülönböztetett figyelmet fordít az Alföldre, valamint az ország határain kívül eső felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyarlakta területek kulturális és szellemi örökségének a megőrzésére. Az eddigi gyüttműködés régészeti, néprajzi és művészettörténeti szakterületeken hozott eredményeket: közös kutatások, tanácskozások, konferenciák, kiállítások, valamint tanulmányutak és publikációk. Dr. Székely Zoltán erdélyi régész 1999-ben azzal a kéréssel fodult a múzeumi igazgatósághoz, hogy az intézmény vállaljon szerepet édesapja, dr. Székely Zoltán régész-történész több mint 50 éves tudományos munkásságát reprezentáló összegyűjtött írásainak megjelentetésében. A kötetben szereplő 48 kisebb-nagyobb publikáció pontos keresztmetszetét adja dr. Székely Zoltán kutatói pályafutásának. Közöttük szerepelnek a sorostélyi, zetevári, erősdi őskori, az oltszemi, komollói, csomafájai római kori, a tekerőpataki, rugonfalvai népvándorlás kori, a petőfalvai, zabolai, lemhényi, csíkrákosi középkori ásatások publikációi, valamint az egyes korszakokat összefoglaló tanulmányok, muzeológiai írások. A kötet alapvető kézikönyvként szolgálhat bármely magyar kutató számára, aki a térség, a Székelyföld régészetével és történelmével kíván foglalkozni. Berta Ferenc: A fényképészipar 150 éve Szolnokon Kiad.: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2002. 145 p. ill. A szerző a fényképészipar 150 éves történetét mutatja be kötetében. A legrégebbi emlékek a francia Theodore Valéria festő, grafikus nevéhez fűződnek, aki Magyarország legelmaradottabb vidékeit kereste fel, és részben néprajzi, részben katonai tárgyú rajzokat készített. Személye igen fontos volt Szolnok város fényképész ipara történetében, ugyanis második hazánkba látogató útján egy fotográfus is elkísérte. A polgárság saját önábrázolásában a hierarchiában közvetlenül felette álló osztályhoz, az arisztokráciához igazodott, amely évszázadok során alakította ki saját státusa bemutatásának reprezentatív formáit. Az új médium, a fotográfia színrelépésével és rohamos fejlődésével, elterjedésével a portréfestők polgári megrendelései visszaestek. A fényképportré, a fényképészetben az emberi ábrázolás egyik lépcsőfoka. Ezen a lépcsőfokon állva a fotográfia bemutatta a külvilág számára, hogy beilleszkedett az igényes kivitelezők sorába. A fotográfia története első évtizedeiben a hivatásos fényképészet története. A kötet, melyben a fényképészipar 150 évét mutatja be Szolnokon sorra veszi azokat eseményeket, intézkedéseket, melyek hozzájárulhattak ezen iparág kialakulásához, későbbi fejlődéséhez. Foglalkozik a szerző azzal az ipartörvénnyel, amely lehetővé tette a fényképész ipar terjedését, a műtermi arcképek megszületését a fényképezés kezdeti korszakában. Sorra veszi a szolnoki fényképészek és műtermeiknek működését a kezdetektől napjainkig. Külön táblázatban találhatjuk meg a szolnoki fényképészek névsorát (1852-2002 között), a fényképészműtermek címeit, mely időszakban működtek, és kik voltak a tulajdonosaik. „Fénnyel írt lapok" címmel 150 év válogatott képeiből láthatunk jó néhányat, mely képek a kötethez kapcsolódó kiállításon szerepeltek. xlZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Janó Ákos: Falu a pusztában Szánk község települése és népesedése a XIX. században. Kiad.. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, 2002. 142 p. XLVIII t. ill. (Cumania könyvek 1. Sorozatszerk.: Bárth jános) Janó Ákos közel fél évszázada a Duna-Tisza közének krónikása. Mint a kiskunhalasi múzeum igazgatója, 315
