Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
©i JTúzeumi Hírlevél m másfél évtizeden átjárta a környéket,jegyzetelt, fényképezett, fedezett fel érdekes, nagy tudású adatközlőket, népi költőket, méhészeket, egyszerű földműves pásztorembereket, akik a tájnak ősidőkig visszanyúló emlékeit őrizték. Tanulmányozta a táj nagyhírű kutatóinak, elődeinek és kortársainak írásait - s nem utolsósorban a levéltárak hiteles forrásanyagát. A táj iránti vonzalma akkor sem szakadt meg, amikor a sors más vidékre, más városba vezette. így többek között Szánk és Móricgát néprajzáról is 1977 óta eddig már két jelentős tanulmánya (népi állattartás, pásztorkodás, szőlő- és gyümölcstermesztés) és egy önálló könyve (tanyás gazdálkodás) jelent meg. E mostani munka tulajdonképpen a három tanulmánynak az alapját, vagyis a falu kialakulásának történetét, a faluvá formálódás sajátos útját mondja el. Magyar Múzeumok 2002/1 Tavasz A folyóirat részletesen foglalkozik a magyar múzeumügy kezdetének 200. évfordulójával. A Pulszky T ársaság megtisztelő kötelességének tartotta, hogy a lehetőség szerint legszélesebb palettán mutassa be az elmúlt két évszázad Kárpát-medencei magyar múzeumait, élükön a Magyar Nemzeti Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral. Beszámolót olvashatunk az OSZK termeiben megnyílt Múzsák kertje, a magyar múzeumok születése című kiállításról, ahol eddig soha nem látott történelmi kép tárul a látogatók elé határokon inneni és túli múzeumokról. A „Visszatekintés" rovatban Fejős Zoltán a Néprajzi Múzeum múltjából emelte ki ajelentősebb eseményeket ajubileumi évforduló kapcsán, Kolta Magdolna és Kincses Károly pedig a tízéves kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum eddigi tevékenységét és jövőbeli terveit mutatta be. „Számvetés" ezúttal az érdi Magyar Földrajzi Múzeumról, a Tiszazugi Földrajzi Múzeumról, az esztergomi Duna Múzeumról és a Jósa András Múzeum Kozák-gyűjteményéről készült. A legjelentősebb kiállítások közül beszámolót olvashatunk a Barangolás a Múzsák kertjéből címmel, a Magyar Nemzeti Múzeumban a nagyszentmiklósi kincseket és a magyar kereszténység ezer évét bemutató tárlatokról. Szólnak még az esztergomi Duna Múzeum új, állandó kiállításáról, a Tiszaföldvári Múzeumban a Tiszazug fejlődését bemutató kiállításról, hírt kapunk a Georgikon Majormúzeum új állandó kiállításáról, Kiskunfélegyházán rendezett régészeti kiállításról, a Kiscelli Múzeum új játékkiállításáról és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény metszeteket bemutató kamarakiállításáról. A „Nemzetközi kapcsolatok”-ban szerepel a Néprajzi Múzeum párizsi cifraszűr kiállítása, az elmúlt évben, a Szlovák Intézetben rendezett bemutató, melynek keretében az Andrássy család gömöri története volt látható. A Budapesti Történeti Múzeum Habsburg termében Lengyelország történetét plakátokon mutaták be, valamint olvashatunk a magyar-holland múzeumi együttműködésről szóló konferenciáról, melyet 2001 novemberében tartottak a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A folyórat könyv- és folyóirat szemléjében szerepel Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti jelképek című kötete, Schmidt Miksa bútorgyáros életét és tevékenységét bemutató könyv és dr. Kubassek János: Jeles világjárók myomdokain című műve. Itt kerül még szó a 2001-ben megjelent történeti muzeológiai tanulmányokat összefoglaló kötetről „El magyar, áll Buda még" címmel, valamint Vig Károlynsk, az állattani kutatások történetéről szóló könyvéről. Fűrész Anikó a holland muzeológiai folyóiratnak a Museumvisie-nek 2001-ben megjelent négy számát ismertette. A kiváló muzeológusról, Dankó Imréről, 80. születésnapja alkalmából emlékezik meg Orsi Julianna, végül a nemrég elhúnyt Kurucz Albert néprajzkutató munkásságát méltatja Cseri Miklós és T. Bereczki Ibolya. Helytörténeti gyűjtemények és tájházak a Jászságban Szerk.: Kiss Erika. Kiad.: Jász Múzeumért Alapítvány, Jászberény, 2002. 63 p. ill. (Jászsági Füzetek 31.) A Jászság Magyarország egyik jól körülhatárolható, sajátos történelmi tudattal rendelkező etnikai területe. A jászok történelmi múltjának írásos és tárgyi emlékeit a Jász Múzeum és Jászság helytörténeti gyűjteményei őrzik, az 1960-as években országosan kibontakozó honismereti mozgalomhoz a Jászság elsőként csatlakozott, s ennek eredményeképpen egymás után jöttek létre a honismereti szakkörök. Az itt tevékenykedő emberek munkájának is köszönhető hogy egymás után születhettek a helytörténeti gyűjtemények és tájházak. Berendezésükhöz a kiállítások elkészítéséhez szakmai segítséget a jászberényi Jász Múzeumtól, a szolnoki Damjanich Múzeumtól kaptak, de a folyamatos működtetést a honismereti szakkörök tagjai vállalták magukra. A Jászság talán az ország egyetlen olyan kisrégiója, ahol kilenc településen tizenegy helytörténeti 316
