Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
©i Múzeumi Hírlevél m In memoriam... SZAKÁL ERNŐ (1913 - 2002) Szakái Ernő restaurátor-művész 2002. szeptember 5-én elhunyt. A Múzeumi Hírlevél 2001. novemberi számában közöltük T. Bruder Katalin cikkét, melyet a MAOE alkotói nagydíjának elnyerése alkalmából adott közre. Ehhez nem fűzhetünk mást, csak néhány mondatát idézzük: „Szakái Ernő nélkül nem tartana ott a magyar restaurálás ügye, mint ahová mára sikerült eljutnia. Most nemcsak a kőszobrász területre, hanem a restaurálás egészére gondolunk. О egy meghatározó szellemiséget képviselt világ életében, s ebben olyan általánosan érvényes normákat alakított ki, amelyeket minden restaurátor - szakterületétől függetlenül - bízvást mértékadónak fogadhat el. Lelkiismeretessége, ügyszeretete, precizitása legendás a restaurátor szakmában." Búcsúzunk Tőle! A szerkesztőség Múzeumi könyvtárak A Damjanich János Múzeum Szakkönyvtára Először а XX. század elején merült föl annak a gondolata, hogy Szolnokon nyilvános könyvtárat létesítsenek. Ez a gondolat, a legtöbb vidéki városhoz hasonlóan szorosan összekapcsolódott a múzeum alapításával. Hild Viktor, szolnoki főlevéltáros és régészeti kutató már 1913-ban felvetette egy kultúrpalota építésének tervét, melyben múzeum és könyvtár együtt kapott volna helyet. Sokévi várakozás és szervező munka után 1933. május 2-án a városban megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeum Egyesület Babgh Béla lelkes munkája nyomán. A közkönyvtár a közönség számára az egyesület megalakulása után másfél évvel 1934. november 11-én nyílt meg Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye, de ezzel együtt megindult a gyűjtemény fejlesztéséért, életben maradásáért folytatott küzdelem. A harcot három „örök” probléma köré lehetett csoportosítani: pénz, raktár, személyzet. 1. A könyvtár fenntartását részben a város, részben az egyesület vállalta. 2. Az elhelyezését a városháza alagsori helyiségeiben oldották meg, de 1937-re már súlyos raktározási gondok léptek fel. 3. A könyvtárnak kinevezett alkalmazottja nem volt, igazgatónak Babgh Bélát nevezték ki, aki tiszteletdíjasként végezte munkáját. 1918-ban került a Verseghy Ferenc Gimnáziumba természetrajz-földrajz szakosként, 1934-től pedig a debreceni egyetem antropológia tanára lett. A gyűjtemény alapját az a 2.028 m2 képezte, mely a város saját tulajdonában volt, főként adományokból állt. 1934-ben a város megvásárolta Viszlay Emőné Hild Elzától, Hild Viktor régiség-, érem- és kéziratgyűjteményét, valamint 1.518 kötetes szakkönyvtárát, mely igen értékes, főleg történelmi, régészeti és földrajzi anyagot tartalmazott. A könyvtár a háborús viszonyok ellenére 1944-ig működött, és állománya megközelítette a tízezres kötetnagyságot, melynek egy része a háborús harcok alatt megsemmisült. 1948-ban megnyílt a helyreállított könyvtár. 1951 -ig még a könyvtári feladatok domináltak, a múzeumi tevékenység másodlagos szerepet kapott, de a megyei és járási könyvtárak szervezésével lehetőség nyílt a szétválásra és a múzeum betölthette igazi szerepkörét, melynek fontos segédgyűjteményévé vált a múzeumi szakkönyvtár.A már meglévő állomány a következő években két különgyűjteménnyel gyarapodott: 1. Dr. Kontsek Károly nagyrévi evangélikus lelkész és zongoraművész hagyatékával, amely gazdag irodalomtörténeti, szépirodalmi anyag mellett jelentős zenetörténeti kézikönyveket is tartalmaz. 2. Csete Balázs jászkiséri tanár és néprajzkutató könyvtárával, amely а XX. század első felében kiadott fontosabb néprajzi tárgyú kiadványokat foglalta magába. Kiemelkedően fontos része a múzeumi könyvtárnak az a gyűjtemény, amely a zúzdából, magánkönyvtárakból, szerzetesi könyvtárakból megmentett ritka, értékes könyveket őrzi. Mintegy félszáz, zömmel XVI-XVIII. századi régi nyomtatványt tartalmaz és bocsát a kutatók rendelkezésére. (Komáromi Csipkés György Leydenben 1719-ben kiadott munkája Szénái Molnár Albert zsoltárfordításaival; Vályi András: Magyar országnak leírása; gradualék). A szakkönyvtár 1980-tól kezdte megszervezni és kiépíteni nemzetközi és belföldi cserekapcsolatait. Ennek eredményeként 14 ország 79 múzeumi könyvtárával, akadémiai, egyetemi intézménnyel létesült kapcsolat. A hazai kapcsolatok száma 86. A gyarapodás közel felét ez a forrás biztosítja, a másik rész vétel és ajándék útján kerül a gyűjteménybe. Jelenleg állományunk 40.000 könyv és 9.200 egység folyóirat. A könyvtár gyűjtőkörét a régészet, néprajz, művészettörténet, történettudomány, természettudomány és a helytörténeti vonatkozású kiadványok képezik. 312
