Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
■ж Múzeumi Hírlevél m • Megyeri Anna: Építkezések Zalaegerszegen a dualizmus idején • Szilágyi István: Szombathely városépítés-története a dualizmus korában • Varga Éva: A „modernizáció" Kaposváron a városkép változásainak tükrében • Winkler Gábor: Győr városépítészete a dualizmus korában • Hennes Stekl: Városi jubileum és polgári identitás: Wiener Neustadt 1192-1892 • Baja Helga: A századforduló korabeli Pécs ünnepeinek társadalma az 1893-as események alapján. • B. Horváth Csilla: A pécsi kereskedők szerepe a helyi polgári társas élet szervezésében • Bősze Sándor: A szocializáció sajátos színterei a délbalatoni fürdőegyesületek a polgári korban (1890- 1944) • Kónya Péter: Az eperjesi polgárság szabadidőtöltése és üdülési lehetőségei a századfordulón • Szakái Gyula: Reklám és életforma Győrben a 19. és a 20. század fordulóján • Gergely Ama: A székesfehérvári zsidó egyletek a dualizmus korában • Roman Holec: Lakáskultúra a dualizmus kori szlovák polgári otthonokban • Szikra Éva: A dunántúli polgárság kertkultúrája a dualizmus korában • Jávor Kata: Egy nagypolgárcsalád Pécsett - A Zsolnayak • Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában • Tóth G. Péter: Otthon és külvilág, magánélet és nyilvánosság egy veszprémi polgár szemével K. Palágyi Sylvia: Római kori világítóeszközök a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből. Veszprém, 2002. magyarul-németül, 50 oldal, 400 Ft A katalógus a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum eddig nyilvántartásba vett római kori mécseseit és mécses-töredékeit sorolja föl, a legfontosabb jellemzőkkel (leírás, méret, leltári szám, lelőhely). A katalógus-számokhoz egy-egy színes kép is tartozik. A mécsesek javarésze a Balaton-felvidék római kori villagazdaságaiból származik (Baláca, Gyulafirátót, Pogánytelek, Szentkirály-szabadja-Romkút, Örvényes). A katalógust magyar és német nyelvű összefoglaló vezeti be egy rövidítés- és szótárjegyzékkel. A bevezető ismerteti a legfontosabb mécses-típusokat és azok kronológiai rendjét. MEMÓRIAJÁTÉK - Válogatás a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből Kiad.: „SZÓRAKATÉNUSZ" Európai Játékközpont Alapítvány, SZÓRAKATÉNUSZ Játékmúzeum 2002 Szerk.: Kalmár Ágnes művészettörténész. Kezdeményező, pályázati megbízott: Váczi Mária. Fényképész: Kiss Béla A 24 párból álló társasjáték kártyáin a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely legszebb tárgyairól készült fénykép látható. Magyar és angol nyelvű játékleírás teszi teljesebbé a játékot. A kártyákon látható tárgyak: • Pásztorbirodalmak népeinek játékszere az állatok hátsó lábának ízületében található csigacsont. Ennek formája, hat megkülönböztethető oldala teszi lehetővé a vele való ügyességi- és szerencsejátékokat. • Oroszországból származó barna mázas cserépsíp, a helyi hagyományoknak megfelelően erőteljesen ívelt nyakú ló, előreugró szüggyel, hátán ülő lovasfigurával (1920). • A svéd Siljan tó környéke háziiparának jellegzetes alkotásai a fehér, piros, fekete és kék lovacskák, festett szép nyereggel és lószerszámokkal, melyek különböző méretben készültek (20. sz.). • A japán „Isho" baba készítésének hagyománya a 17. századig vezethető vissza. A napjainkban már készen vásárolt baba anyaga fa és műanyag, arca és keze festett, ruházata háziipari kézimunka. Különböző változatai fiatal leányt, háziasszonyt vagy gésát ábrázolnak. • Szövő asszony modellje a mexikói Guanajuato megyéből. • Liba mellcsontjából készült ökör, falusi játékszer. • A Szórakaténusz kevés, legtöbbször azonosítatlan darabot őriz a hazai háziipari játékkészítés kicsiny remekeiből, melyek közül kiemelkednek egy ökörpár fából és papírmaséból kivitelezett figurái (1895 k.). • Baja környékén hosszú évtizedekig volt karácsonyi vásárfia az agyagból mintázott, gyapjúval felöltöztetett, szamáron ülő juhászbaba (1980 k.). • Mázas anyagedénykék a köröndi Koszta Magdolna műhelyéből (1995). • Az Egyházaskozáron élő bukovinai székely asszonyok munkája e viseletes babapár (1986). • A sárközi baba felépítése és ruházata egyaránt különleges. Alapja egy háromfelé elágazó szabályos faág, erre épül fel a babatest, a fej és a viselet. A „háromlábú sárközi baba” így könnyedén felállítható (1890 k.). • A házilag elkészített falusi játéktárgyak között gyakran találkozunk felnőttek munkáival, melyeket saját 237
