Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
<m -^Túzeumi Hírlevél m örömükre és gyermekeik számára fabrikáltak. Ilyen naiv művészeti alkotások a kályhák melege által működésbe hozott elmés szerkezetek, melyeket minden esetben a könnyű anyagból összeállított forgó alkot, alatta két dolgozó ember alakjával, akik legtöbbször kovácsolnak, fűrészelnek vagy éppen gyalulnak (Csávoly, 1956). • A mozaikrejtvény-játék első képviselője 1760 körül készült a londoni születésű John Spilsbury műhelyében. A múzeumi gyűjtemény rendkívüli darabja az 1780-as évekből való, egy Francois Boucher festménye alapján nyomtatott metszet, A kedvenc bárány címmel, finom falapra kasírozva, kézi munkával 350 különleges formájú részecskére vágva. • Nyomtatott, kézzel színezett német kifestőlap az 1820-as évekből. • Dombornyomású, gyárilag kivágott öltöztethető papírbaba Németországból (1890 k.). • „Friczi Bácsi Koczkás Kóta Játéká''-пак elnevezése is mutatja, hogy a dobozban lévő kockák különböző oldalainak megfelelő sorrendben való elhelyezése főként dallamok kirakására szolgál. Kiadója Kunossy Vilmos és fia. Első Magyar Királyi Zeneműnyomda, 19. sz. vége. • Német, Simon und Halbig márkájú porcelánfejű baba fából esztergált testtel (1912). • Litografált fémlemezből készült, óraszerkezettel működő, német gyártmányú játékautó (1920 k.). • Kócos Peti közismert német mesekönyvfigura, dr. Heinrich Hoffmann szülötte (1845). A szófogadatlan fiúról szóló történet főhőse baba formájában is népszerű lett, melyet többek között a Steiff cég is megformált (1910 k.). Max és Móric bohókás alakjai Wilhelm Busch német humorista illusztrátor képzeletében jött létre (1873), a gyűjtemény Móric filcből készült hasonmását őrzi (Steiff, 1912). • Jaschik Álmos elsősorban népi díszítőművészetre épülő meseillusztrációkat készített. Alkotásai közül kiemelkedik Petőfi Sándor „János Vitéz művének 1920-ban megjelent szép kiadása. • Undi Springholz Mariska népies modorban tervezte fajátékait a 20. század első évtizedében. E játékszereket a művésznő akvarelljei őrizték meg számunkra, melyek egyike viseletes figurákat ábrázol Budakeszi és Sárköz vidékéről. • Magyar leány és legény, festett fajátékok Grabowieczky Leon 1919 és 1938 között működött budapesti „Grabóka" műhelyéből. • A cseh Václav Kubát formatervező iparművész által készített falovacska (1992). • Cserépsíp Dugár János lakiteleki fazekasmester műhelyéből (1999). A megjelenést támogatta: Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Szociális és Családügyi Minisztérium, „SZÓRAKATÉNUSZ” Európai Játékközpont Alapítvány Kalmár Ágnes szerkesztő, művészettörténész . /J Múzeumok és Dr. Kós Károly etnográfus rajzai Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága A rajzok - melyeket június 30-ig láthattak egy időszaki kiállításon - dr. Kós Károly hagyatékából kerültek elő. A Néprajzi képeskönyv Erdélyből című, életében utoljára publikált kötetében jelentek meg nyomtatásban. Kós Károly megfogalmazásában: örököseinek kérésére készült ez a vándorkiállítás, hogy városon és falun, múzeumokban és művelődési házakban, mindenhol, ahol erre lehetőség és igény van, bemutatható legyen. Képein az erdélyi népélet tárgyi világa látható, amelyet nemrég még dr. Kós Károly is kutatott. Dr. Kós Károly több évtizedes munkássága alatt négyezernél is több rajzot, térképet, grafikont készített. Rajztehetségét édesapjától örökölte, már kisgyermekként is szívesen rajzolta a környezetében lévő dolgokat. Sepsiszentgyörgyi gimnáziumi tanára Gödri Ferenc valamint Papp Aurél jeles nagykárolyi festő, aki rajzait néhány évig korrigálta - képzőművész jövőt jósolta neki. Később nagy hatással voltak rá László Gyula és Csikós Tóth András rajzai. A néprajzi gyűjtés közben hamar rájött, hogy a fotók sem pótolhatják a rajzot, hiszen a fényképezőgép lencséje mindent egyformán rögzít, amit a felszínen lát, míg a néprajzos szeme már értékel és válogat. „Az etnográfus rajzoló a kívánalom szerint választhatja meg a látószögét, szerkeszthet perspektívát, s nem csak a félhomályban, hanem a tárgy felülete mögé is képes látni. És egy töredék alapján akár az egészet is helyreállíthatja. így készíthetünk távlati, szerkezeti, részlet-, alap-, helyszín- és rekonstrukciós rajzokat. Míg a fotós a választott pontról egyszerűen rátartja a gépét a kérdéses objektumra, aztán elválik, hogy a kész képpel mit is kezdhet a kutatás, az etnográfus rajzoló már eleve azt rajzolja, amit ért is, kiemelve ebből azt, amit fontosnak is tart." - vallja dr. Kós Károly. 238
