Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-07-01 / 7-8. szám

m Múzeumi Hírlevél m

helyreállítva, melyek ne legyenek helyreállítva a politikából következett és a régészeti kutatásokra is rányomta a bélyegét. A Karmelita kolostort, a Várszínház épületét kezdték el leghamarabb helyreállítani, s ott lekezdődtek el a feltárások is. Gerő Győző a hatvanas évek elején itt kezdett dolgozni, feltárta az északi szárny alatt a Pasa palota maradványait, s a Duna felőli teraszon tudott még ásni, de nem végzett teljes feltárást. Az összes többi rész - a feltárás szempontjából - fehér folt maradt szinte 1994-ig.

A Várszínház helyreállítása során lehetett kisebb előzetes feltárást - inkább megfigyelést - végezni (Altmann Júlia), szórványos leletmentések voltak a hetvenes évek elején, 1983-ban, a palota helyreállítása során, az előterében Zolnay László ásott 1970-től 1983-ig, aztán szünet következett. 1988-ban Feld. István részvételével történt egy előzetes feltárás a Szent Zsigmond templom területén. 1994-ben indult meg ez a rendkívül nagy léptékű ásatás, ami egyedülálló szinte az országban. A palota feltárása óta ilyen léptékű középkori ásatás - az autópályákat leszámítva - Magyarországon nem volt.

M. E.: Ki rendezte a kiállítás bevezető termeit?

M. К.: Itt kapcsolódott be a kiállítás rendezésébe Farbaky Péter építész-művészettörténész, a Kiscelli Múzeum igazgatója valamint munkatársai, ők gyűjtötték össze az egykor itt álló barokk és klasszicista épületekre vonatkozó dokumentációs anyagot és a jövőre vonatkozó terveket.

M. K.: Mi úgy véltük, hogy a régészet szempontjait figyelembe véve mutassuk be a területet. Amikor az ember ás, a legújabb kori réteggel találkozik először.

V. A.: Ötven éve az üres területet látjuk, be akartuk mutatni az előzményeket - a Hadügyminisztérium épületét éppúgy, mint a Zeughaust vagy a Királyi Istállót - s mindennek az utóéletét.

Az, hogy visszafelé megyünk az időben, régészeti szempont, s az ásatás bemutatása volt most a fő célunk.

M. K.: Számunkra azért is fontos a sok újkori építészeti maradvány, mert nagyrészt meghatározzák a régészeti leletek helyzetét, hogy pl. mi lehetett az, ami teljesen elpusztult. Azaz az újkorban létesült pincék és falak nagyban befolyásolták azt is, hogy egyáltalán mi kerülhet még elő a korábbi rétegekből. Egyedülálló lehetőség volt, hogy egy teljes városnegyed történetét áttekinthessük.

Ismét egy egyedülálló dologra hívnám fel a figyelmet. A terem sarkában látható videofilm a Szent György tér történetét mutatja be 1916-tól 1945-ig, épületenként és kronológiai sorrendben összevágva,

Farbaky Péter válogatásában, a Magyar Filmarchívum anyagából. A film számunkra is tanulságos volt, hiszen egy csomó építészeti részletet ebből lehetett megfigyelni, amelyek a fényképeken nem is szerepelnek.

M. E.: Miért bontották le egy hónapja pont azt a részt a Hadügyminisztériumból, amit lebontottak, s mi az, ami megmaradt?

M. K.: Az építészetileg értékesebb és értékállóbb részeket hagyták meg. A fotókon jól látható a két építmény különbözősége, a déli HM épületét ún. vakolat-architektúra díszítette, míg a Honvéd Főparancsnokság kőburkolata igényesebb, az első emeleti párkányon a magyar megyék címerei láthatók - azt a részt tartották meg.

V. A.: A felső szintek mindenütt hiányoznak, ez egy sokkal nagyobb, magasföldszintes, három emeletes épület volt, amit részlegesen lebombáztak.

M. K.: Ma már csak rajzokról és fotókról ismert a Zeughaus-nak nevezett épület, azaz Katonai Szertár, amely a Ludwig Múzeum helyén állt, de jóval nagyobb építmény volt, s kinyúlt a dunai várfalig. Két részletben épült, először közvetlenül a budai vár visszafoglalása után (1686). Az első Zeughaus 1723- ban leégett, de rövid időn belül helyre is állították, hiszen a fegyverraktár nagyon fontos volt, s csak 1901-ben bontották le. Építésekor belefoglalták a középkori királyi palota északi kaputornyát. Mára a barokk kapu és a középkori alapfalak maradtak meg, amire ráépítették a barokk épületet.

A Sándor palotával átellenben állt az eredetileg copf stílusú Teleki palota. Egy 18. század végi épület volt, amely alapvetően rímelt a nála későbbi Sándor palotával. 1902-1905 között teljesen átépítették. A19. század derekán volt helytartósági hivatal, főparancsnokság, majd József főherceg vette meg. Az ő igényeinek megfelelően építették át 1902-05 között. Ennek az újabb eklektikus épületnek a romjait robbantották fel a hatvanas évek romeltakarítása során.

A régészeti leletek bemutatása

A további termek időrendje is úgy épül fel, mint egy ásatás, visszafelé haladva az időben. Először a 17-16. századi anyagot bemutató terembe lépünk, majd a 15. és végül a 14. századi kutak leleteinek termeibe. A kiállításból kivezető folyosón néhány „apróság”: a városépítés - a 13. század közepe - előtti kis faház, néhány Árpád kori kerámia, őskori leletek jelzik az előző periódusokat, amikor szőlőműveléssel foglalkozó falusias kis telepek lehettek a Várhegynek eme részén.

231