Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-06-01 / 6. szám

Múzeumi Hírlevél m GYŐR A HÁROM MATTIS TEUTSCH Xárrtus János Múzeum, Römer terem 2002. augusztus 4-ig A művészet története számos olyan példát ismer, amikor az alkotói tehetség apáról fiúra „száll", de az már kivételes - ha nem is egyedülálló - jelenség, hogy a művészeti elhivatottság három egymást követő ge­neráción keresztül öröklődjék. Az erdélyi Mattis Teutsch család e kivételek közé tartozik. Tagjai sorából kétségkívül a dinasztia­alapító Mattis Teutsch János (1884-1960) a legismer­tebb, aki egészen egyéni művészetével saját korában - és napjainkban újra - európai megbecsülésnek ör­vendett, örvend. Fia, a festő és grafikus Mattis János (1913-1988) nevét, munkásságát már csupán a kép­zőművészet berkeiben tájékozottabbak ismerik. A harmadik generációs Mattis Teutsch Waldemar (1950—), aki festőként indult, majd néhány éve a kortárs kép­zőművészet egyik, a jövőben sokat ígérő területén, a hologram művészetben keresi helyét, úgy tűnik ere­detiség és elismertség tekintetében nagyapja nyom­dokaiba lép majd. A győri Xántus János Múzeum által rende­zett tárlat két helyszínen, a múzeum időszaki kiállí­tótermeiben (Széchenyi tér 5.), illetve az intézmény Rómer termében (Nefelejcs köz 1.) tárja a nagy nyil­vánosság elé a brassói alkotók műveit. Az első hely­színen Mattis Teutsch János néhány linómetszete, utolsó alkotó korszakából származó rajzai, Mattis Já­nos pasztelljei, kréta- és szénrajzai, Mattis Teutsch Waldemar akvarelljei láthatóak, míg a Rómer terem­ben a három művész festményei és Mattis Teutsch Waldemar hologramjai kaptak helyet. A mostani győri kiállítás célja nem az, hogy külön-külön átfogó képet nyújtson a nagyapa, a fiú és unoka életútjáról, hanem csupán az, hogy a kiál­lítás látogatók körében tudatosítsa e valóban szá­mottevő művészcsalád meglétét, és „pillanatképeket" villantson fel abból a folyamatosságból, egymást kö­vető hatásból, amely jellemző vonásként tetten ér­hető a dinasztia egyes tagjainak alkotó munkájában. Almási Tibor PÉCS Breuer Marcel (1902. Pécs - 1981. New York) Múzeum Galéria (Káptalan u. 4.) 2002. június 7. - július 7. Breuer Marcel Lajos - az első csővázas bútorok terve­zője, a dessaui Bauhaus műhelyvezető tanára, a ké­sőbbi világhírű építész - száz éve, 1902. május 21- én született Pécsett. Egyike volt a, többségükben az 1920-ban alapított pécsi művészkörből verbuválódó, pécsi Bauháuslereknek. Ugyancsak nemzetközi is­meretséget szerzett építész kollégájával, Forbát Alf­réddel együtt készítették elő Weimarban a többiek - Molnár Farkas, Johan Hugó, Stefán Henrik, Weininger Andor - belépését a Staatliches Bauhausba. A pécsi, 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom