Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
<ш> Múzeumi Hírlevél m gészet utóbbi 25 évének legreprezentatívabb feltárásaiból, valamint legrangosabb leletegyütteseiből mutat be válogatást a képi információk újszerű és közérthető eszközeivel. Az album 26 lelőhely bemutatásával igyekszik végigkísérni az érdeklődőt az őskor utolsó szakaszától a törökkor végéig terjedő közel 12 évezreden, és ugyanakkor az egyes lelőhelyeken keresztül szeretné láttatni az adott történeti korszak jellegzetességeit. A lelőhelyek áttekintő és hiteles képet nyújtanak a Kárpát-medence történetéről a régészeti források alapján. A képes „időutazás" európai érdeklődésre is számot tarthat, hiszen itt, kelet és nyugat határán, az egykori anyagi és szellemi kultúra változásai mindig is magukon viselték az európai történések és szellemi áramlatok lenyomatát. Arrabona 39/1-2. 2001. Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Közleményei. Szerk.: dr.Tóth László. Kiad.: Győr-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, 2001. 556 p. ill. A kötet első részében régészettel foglalkozó tanulmányokat találhatunk. Elsőként Szentkúti Károly a 75 éves Pusztai Rezső nyugalmazott múzeumigazgatót köszönti. Közzéteszik munkásságának bibliográfiáját, valamint tudományos dolgozatát a „Római-kori településmaradvány, villa rustica kutatásáról Mosonszentpéter község keleti határában, a Kecske földeken” címmel. A továbbiakban szó van késő lengyeli település házairól Szombathely határában, beszámolót olvashatunk a Győr-Marcalváros - bevásárlóközpont területén végzett megelőző régészeti feltárásokról, újabban előkerült római kori kőemlékekről a Xántus János Múzeum gyűjteményében, valamint a múzeum gemmagyűjteményéről. Bóna István életének utolsó munkája is szerepel a kötetben „Befejező ásatás a bezenyei langobard temetőben (1964)” címmel. Több beszámolót találunk a Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő területén végzett régészeti kutatásokról, a dűlő 155. objektumából vett minták archeobotanikai vizsgálati eredményeiről, és szintén az innen származó famaradványok dendrokronológiai elemzéséről, valamint az állatcsont anyagának értékeléséről. Domonkos Ottó a múzeum híres céhtörténeti anyagában fellelt vándorkönyv alapján egy győri szappanos legény vándorlását Közép-Európában, az 1840-es években követte nyomon. A Moson megyében élő három etnikum közül a horvátság őrizte meg a legtovább népi kultúrájának specifikus elemeit, a környéken egyedülálló népviseletét. Ács Anna írásában a bezenyei és kimlei horvátok népviseletét kutatta. A tanulmányok között olvashatunk még aló. század végi, Moson vármegye birtokos társadalmáról, a lébényi plébánosok hagyatékáról a 18-19. század fordulóján, a soproni belváros adófizetőiről 1810-ben, nyugat-magyarországi kérdés alakulásáról az 1920-as években és egy nemesi testőr portréjáról a Hansági Múzeumból. A „Források” között válogatást találhatunk Magyaróvár 14-17. századi városi kiváltságleveleiből, Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentéseiről, és a Győrben található Madách-gyűjteményről. A „Recenziók” között olyan könyvekről, bibliográfiáról, monográfiákról olvashatunk, amelyek témái a megye múltjához és jelenéhez kapcsolódnak. Ilyenek többek között a győri (fő)kapitányság története 1526-1598 között, a megye időszaki sajtójának bibliográfiája (1779-1995), fejezetek a Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből, a TKM sorozat legújabb győri füzetei és a győri életrajzi lexikon. A kötet Szalontay Judit írásával zárul, melyben bemutatja a harmincéves Csornai Múzeumot. Bodonyi Emőke: Jeges Ernő Kiad.: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, én. sztln., ill. Jeges Ernő művészetének feldolgozása kezdetén, egy ouvre-katalógus megjelentetésének szándékával látott hozzá a szerző az életmű kiadásnak. A teljes ouvre-katalógus elkészítését azonban megnehezített az a tény, hogy Jeges Ernő többféle műfajban alkotott egymással párhuzamosan. A festmények, grafikák, karikatúrák valamint a falképfestészet mellett olyan alkalmazott műfajokban is dolgozott, mint plakát, könyvborító, könyv illusztrációk, ex libris, bélyeg- és csomagolópapír tervek, levélpapírok, meghívók, értesítők, díszoklevelek, emblémák, reklámgrafikák művészi tervezése. Egyelőre egyik műfajban sem fejeződött be az anyaggyűjtés. A korlátozott anyagi lehetőségek mellett ez a másik ok amiért a teljes ouvre-katalógus megjelentetése egy későbbi időpontra halasztódott. 174
