Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
<m. Múzeumi Hírlevél m A jelen kiadvány célja egy reprezentatív összefoglaló megjelentetése Jeges Ernő művészetéről, azon belül is elsősorban festészetéről. A feldolgozáshoz felhasznált források között elsőként meg kell említeni négy rövid, önéletrajzi írását. Fontos forrás a művész által vezetett festmények jegyzéke, Kopp Jenő összefoglaló írása, aki szemtanú, kortárs, jó barát és a művésszel római ösztöndíjasként évfolyamtársa is volt. Végül a családi hagyatékban gondosan megőrzött levelezése, feljegyzései, a róla vagy a kiállításairól szóló újságcikkek is segítettek a tanulmány létrejöttében. Lapzárta után... GÖDÖLLŐ A gödöllői kastély, mint koronázási ajándék Gödöllői Királyi Kastélymúzeum 2002. június 7—július 28. 1867. június 8-án fényes ünnepségsorozat keretében koronázták meg I. Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét. A király által tett koronázási esküben is megfogalmazott rendszeres magyarországi tartózkodás előmozdítása érdekében a magyar állam egy Budához közel eső pihenőrezidencia használati jogát ajándékozta a királyi párnak. A magyar állam 1867 tavaszán vásárolta meg erre a célra a gödöllői kastélyt és parkját, amely mellett egy több mint 30.000 holdas uradalmat alakítottak ki, részben mezőgazdasági, de javarészt vadászati célzattal. A dombos-erdős vidék fái között megbújó kastély Erzsébetnek már korábban felkeltette figyelmét: 1866-ban a porosz-osztrák háború sebesültjeit kereste fel itt. Erre a látogatásra vonatkozik Ferenc József egyik levelének ismertté vált részlete, amelyben feleségének az alábbiakat tanácsolja: „Csakhogy ne nézd meg a kastélyt azzal a szándékkal, mintha meg akamók venni, mert mostanában nincs pénzünk, s alaposan takarékoskodnunk kell ezekben a zord időkben.” A királyné azonban a possenhofeni, természetközeli gyermekkor hatására azonnal vonzódni kezdett Gödöllőhöz. A koronázási ajándékként használatba vett kastély számára különösen örömteli, felszabadult napokat-heteket hozott. A kastély lovardájában önfeledten gyakorolhatta nem veszélytelen lovas mutatványait, a környékbeli erdőkben magányos sétákat tehetett, de részt vett a híres gödöllői falkavadászatokon is. Őszi és tavaszi itt-tartózkodásaikat mindig fesztelen légkör jellemezte. A 160 helyiségből álló kastély épületét a királyi pár igényeit figyelembe véve, a kényelemre törekedve rendezték be. A korabeli fotók és történeti források alapján rekonstruált királyi lakosztályok ma már a Kastélymúzeum állandó kiállításaként tekinthetőek meg. A koronázás 135. évfordulója alkalmából megrendezendő időszaki kiállítás a koronázás eseményeit és szereplőit, valamint a magyar állam ajándékát, a gödöllői kastélyt mutatja be részben saját műtárgyak, részben erre az alkalomra kölcsönzendő, nívós képi és tárgyi anyag segítségével. Faludi Ildikó A 15 éves pécsi régészeti specializáció tiszteletére rendezett régészeti konferencia Időpont: 2002. május 31. Helyszín: PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszék Pécs, Rókus utca 2.106-os terem Program: 10.15 Ünnepélyes megnyitó (Visy Zsolt) 10.30 Adatok Zülpich történetéhez a 2001-2002-es ásatások tükrében (Tóth Zsolt) 10.50 Vésett díszű üvegek Aquincumban (Csontos Katalin) 11.10 A sarmizegetusai Dolichenum (Szabó Ádám) 11.30 Fejezetek a régészeti kutatás történetéből (Lenguári István) 11.50-13.30 Ebédszünet 13.30 A térdfibulák tipológiája a Balassi Múzeum és a tatai Kállay-gyűjtemény leletei alapján (MercziMónika) 13.50 A halomsírkutatások eredményei Somogy megyében az 1990-es évek óta (Csizmadia Gábor) 14.10 A Savariai Quirinus-bazilika kérdése (Kiss Péter) 14.30-14.50 Szünet 14.50 Ásatások Almásfüzitőn 1998-2001. (Horváth Friderika) 15.10 A pécsi ókeresztény sírkamrák freskóinak szimbolikája (Pozsárkó Csaba) 15.30 Újabb adatok Iovia topográfiájához (Berták Gábor) Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 175
