Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
OS, ^fúZEUMI JfíRLEVÉL M zásait követték nyomon a kiállítás készítői és a tanulmány írója. A kendők, amellett hogy információkat közölnek viselőjük életkoráról, státusáról, azon közösség életének számos jellemzőire is utalnak, amelyben a kendő tulajdonosa él. A kiállításon olyan családi kendőkészlet látható, amelyet a különböző generációkhoz tartozó nők által viselt és viselhető fejkendők alkotnak, és amely alkalmas arra, hogy megfelelően reprezentálja a jelenlegi öltözködési szokásokat, ezáltal a helybeli nőknek egy tárgycsoport segítségével megfogalmazott viszonyulását az időhöz. A kendők, vagy keszkenők kevés kivétellel napjainkban használt, a falubeli asszonyoktól a kiállítás időtartamára kölcsönzött tárgyak voltak. Lux Éva: Szent idő a torlódó időben Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2001.36 p. ill. (Kamarakiállítások 3) A 20. században kiteljesedő materialista-szekularizációs törekvések, az általános értékválság, a vallási, kulturális értékek területén keletkezett vákuum, a kis közösségek szétesése nyomán kialakuló elmagányosodás a század második felében, a nyugati világban magával a szekularizációval ellentétes hullámokat keltenek; számos keresztény, új keresztény és nem keresztény felekezet és a vallási ortodoxia megjelenését. Magyarországon az egyik ilyen új, ortodox felekezet a Krisna-vallás, eredetileg India egyik vallása. A krisnás szubkultúra mindennapi életében is teljesen a szakrális világban létezik. Ebben mindent az élet teljességét átszövő szigorú előírásrendszer irányít. A Krisna-tudatú hívők a vallással a hinduizmus és a hindu kultúra számos elemét is átveszik. A Néprajzi Múzeum 1999-ben vásárolta meg egyházi gyűjteménye számára a Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közössége somogyvámosi központjához tartozó közösségi tulajdonában használt szerzetesi öltözeteket. Az öltözékekkel együtt került a gyűjteménybe néhány, az öltözéket kiegészítő tárgy is: két japa-zsák (mantrázáshoz használt imalánc tartó), egy japa (a 108 szemű imalánc) és a karakteres krisnás megjelenés elengedhetetlen tartozéka, a szent tulasi (bazsalikom fából faragott, apró szemű nyaklánc). 2000-ben újabb, szertartási kellékeket és imádati tárgyakat tartalmazó, a krisnás templomokban tartott naponkénti öt-hat szertartáson használt krisnás tárgykollekció, valamint használati tárgyak (melyeknek készítései helye többnyire India, kivitelezésük manufakturális vagy kézi munka került az egyházi gyűjteménybe. Ezekből a tárgyakból rendezte meg a múzeum 2001 júniusa és szeptembere között kiállítását „Szent idő a torlódó időben" címmel. Szojka Emese: „Parasztebédlő" - népies enteriőr a 19-20. század fordulójáról Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2001.63 p. ill. (Kamarakiállitások 4) „Parasztebédlő" - népies enteriőr a 19-20. század fordulójáról elnevezésű kiállítás volt látható a Néprajzi Múzeumban 2001. szeptembertől decemberig. Az enteriőr tárgyai egy azonos stílus, a népművészet hatására kialakult népies ízlés alapján rendeződtek és kerültek egy helyre. Az általa megőrzött kép egy család több generációja mintegy évszázadon át tartó folyamatos tárgygyarapító tevékenységének az eredménye. A berendezés tárgyai egy olyan különös, mondhatni köztes stílust képviselnek, amely a népi és polgári kultúra között létrejött hatásokat egyesíti magában. Tárgyainak jelentős mennyisége, valamint műfaji egységének időbeli változatossága a muzeológiai, tárgytörténeti elemzés számára forrásértékű. A szerző korszakokra bontva elemzi a Dálnoki család tulajdonába bekerült tárgyakat. Végigtekintve az enteriőr használatának, tárgyegyüttese jelentésének évszázados ívén, első három periódusában a társadalmilag elfogadott, érvényesnek, időszerűnek tartott minták képviselője. Tárgyai nemcsak követték a kordivatot, de e mögött meghúzódott tulajdonosaik azonosulása is a kor szellemével, művészeti, politikai irányzataival, s ezt a berendezés új tárgyai is jól kifejezik. Busómaszkok A Néprajzi Múzeum vendégkiállítása. A katalógust írta: Szűcs Alexandra. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2002. 16 p. ill. (Kamarakiállítások 5) Az Intercisa Múzeumban 2002. januártól március végéig volt látható a Néprajzi Múzeum „Busómaszkok” című kiállítása. A katalógusban olvashatunk a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang időszakának fontos 172
