Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-04-01 / 4. szám

m. Múzeumi Hírlevél m Személyi hírek Díjak 2002. március 15-én Rockenbauer Zoltán a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Németh La­jos díjat. Kitüntetettek: Petemák Miklós művészettörténész, a C3 igazgatója és a Magyar Képzőművészeti Egye­tem Intermédia Tanszékének docense, Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tu­dományos titkára és Sinkovits Péter művészettörté­nész, az Új Művészet főszerkesztője. Bánffy Miklós díjat kapott Sárkány József művészet­­történész, a Janus Pannonius Múzeum osztályveze­tője és Kratochwill Mimi művészettörténész. Ф A STRABAG Építő Kft. festészeti pályázatának díjazottai: A háromtagú zsűri: Hegyi Lóránd, Kovalovszky Márta és Néray Katalin egy díjat és 4 egyenlő értékű alkotói támogatást ítélt oda. Fődíj: Radák Eszter Alkotói támogatás: Dániel András, Haász Katalin, Iski Kocsis Tibor, Kupcsik Adrián Kinevezés A Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum következő öt évre kinevezett igazgatója Né­ray Katalin. In memoriam Dr. Kurucz Albert (1925-2002) 2002. február 6-án elhunyt Dr. Kurucz Albert, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egykori főigazgatója. Kurucz Albert 1975 és 1986 között volt a szentendrei Szabadtéri Múzeum főigazgatója. Élete legfontosabb és legtermékenyebb időszaká­nak tekintette a múzeumban töltött éveit. Mindazok, akik szerették, tisztelték, munkatársai és barátai voltak, 2002. március 8- án vettek tőle búcsút a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum mándoki református templomában tartott istentiszteleten. Dr. Cseri Miklós, főigazgató Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a debreceni Déri Múzeum Könyvtárát A Déri Múzeum és Könyvtára 100 éves múltra tekint vissza. A könyvtár története szorosan kapcsolódik a múzeum történetéhez. Sajátos jellege abból adódik, hogy évtizedekig a múzeum épületében két könyvtár működött párhuzamosan, különböző gyűjtőkörrel, külön költségvetéssel, de többnyire egy igazgató irá­nyítása alatt: 1917-1952 között a város Közművelő­dési Könyvtára, és 1905-től napjainkig a múzeum szakkönyvtára (korábban Könyv- és Oklevéltár). Debrecenben nehezen bontakozott ki a mú­zeumügy. A debreceni Városi Múzeum alapját 1902. október 26-án a Debreceni Műpártoló Egyesület Közgyűlésén Löfkovits Arthur (1863-1935) ékszerész vetette meg, aki felajánlotta gyűjteményét egy mú­zeum létesítéséhez, valamint annak gyarapítására vál­lalta, hogy 10 éven keresztül évi 500 korona támo­gatást nyújt. Az alakuló múzeum első kiállítását a Gazdasági Akadémia régi épületében (Füvészkert u. 2.) nyitották meg 1905. május 22-én, Csokonai ha­lálának százéves évfordulóján tartott országos ün­nepség keretében. 1905 őszén a múzeum átköltö­zött a Hatvan utcai „Csokonai-házba”, ahol 1928-ig működött. Zoltai Lajos (1861-1939), Ecsedi István (1885-1936) és Sőregijános (1892-1982) óriási gyűjtő, kutató és feldolgozó munkájának köszönhetően a múzeum az országos rangsorban előkelő helyet fog­lalhatott el a múlt század első felében. A múzeum megnyitását követően a Múze­umi Bizottság által kiadott „múzeumi tárgyak gyűj­tése" felhívása, valamint Löfkovits Arthur nagybe­csű ajándéka tette lehetővé, hogy Könyv- és Kézi­rattár (később Könyv- és Oklevéltár) néven önálló részleg jöhessen létre a múzeumban. Ennek az ál­lománynak egy része képezi a jelenlegi könyvtár alapját. Ekkor oklevelek, pergamen hártyák, régi fel­jegyzések, jegyzőkönyvek, krónikák, régi nyomtat­ványok, bibliák, zsoltáros könyvek, családi iratok, naplók, halotti búcsúztatók, adás-vételi szerződé­sek, számadások, levelezőlapok, hírlapok képezték a Könyv- és Kézirattár állományát. A gyarapodás kezdetben ajándékozás és letétek útján történt, de csekély mértékben vásároltak is a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által kiutalt segélyekből. Az ajándékozók névsorát az éves mú­zeumijelentésekben tették közzé. A könyvtár törz-132

Next

/
Oldalképek
Tartalom