Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-04-01 / 4. szám

m. Múzeumi Hírlevél m

sállománya a megnyitás évének végén (1905. december) 700 darabból állt.

A városban az 1910-es években előtérbe kerülő közművelődési könyvtárügy és a múzeumi igények párhuzamosan futottak egymás mellett, s az így kialakult szoros kapcsolat több mint 30 évig tartott a város két legjelentősebb kulturális objektuma, a Közművelődési Könyvtár és a Városi-, majd később Déri Múzeum között. Debrecen szabad királyi Város Tanácsa 1915. évi július 5-én kelt határozatával kimondta, hogy a város könyv- és folyóiratanyagából Városi Könyvtárat létesít, helyét a volt Gazdasági Tanintézet (Füvészkert u. 2.) emeletén jelölte ki. Hivatalosan 1917. január 7-én nyílt meg, ténylegesen 1919. augusztus 1-től kezdte meg folyamatos és nyilvános működését a város Közművelődési Könyvtára. Első igazgatója Nagy József polgári iskolai tanár volt, majd 1925. január 16-tól Ecsedi István került a Közművelődési Könyvtár élére, aki később, 1929-től a Déri Múzeum igazgatója is lett. A könyvtár kapcsolata a múzeummal egybeforrt, mert a könyvtárügy a Múzeumi Bizottság hatáskörében maradt. A könyvtár eredményes működéséért ezen túlmenően is felelősséget éreztek a múzeum munkatársai, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a múzeumi jelentésekben foglalkoztak a nyilvános könyvtár helyzetével is. Ecsedi István igazgatása alatt a két intézmény között még szorosabbá vált a kapcsolat. A két könyvtár együttműködést tartott fenn a Református Főiskola Könyvtárával és az Egyetemi Könyvtárral, vezetőik megállapodtak a gyűjtőkörök elhatárolásában is. Ennek értelmében a tudományos és szakmunkákat az egyetemi, a református és a múzeumi könyvtár gyűjtötte, míg a Közművelődési Könyvtár a szépirodalmi, ismeretteljesztő és iijúsági könyvek gyűjtését tartotta elsődlegesnek. Ecsedi István nevéhez fűződik a Közművelődési Könyvtár első nyomtatott katalógusának elkészítése és kiadása (1925).

Újabb mérföldkövet jelentett a múzeum és könyvtárai életében az új múzeumi épületbe való beköltözés (1930). A jelenlegi Déri Múzeum épülete és a benne fellelhető műkincsek nagy része Déri Frigyes (1854-1924) bécsi selyemgyáros nagylelkű adományozásának köszönhető, mivel óriási régiséggyűjteményét-5624 régészeti, iparművészeti, képzőművészeti tárgyat - a magyar államnak adományozta, s a Múzeumi Főfelügyelőség Debrecen városát jelölte ki az adomány elhelyezésére. Déri Frigyes vállalta egy új, a gyűjtemény elhelyezésére megfelelő épület felépítését is, melynek ünnepélyes megnyitását (1930. május 25.) már nem élhette meg.

A Könyv- és Oklevéltár az új épületbe költözéskor egy külön kutatói szobában került elhelyezésre, mely a nagyközönség előtt továbbra is zárva volt. Állománya főként a már korábban szorgalmazott cserekapcsolat révén gyarapodott. Cserealapul a múzeum éves jelentései (1932-ig), majd a Déri Múzeum Évkönyvei (1933-tól) címmel megjelent kiadványok szolgáltak, melyek 1926-tól német nyelvű kivonattal jelentek meg. 1931-ben a múzeum vezetősége megindította a Régészeti, illetve Néprajzi Osztály Ismeretterjesztő Közleményei című sorozatát, mely szintén cserealapul szolgált mind a külföldi mind a belföldi múzeumok, tudományos intézmények, egyetemek felé.

1938-tól a debreceni nyomtatványokat, sajtótermékeket a Városi Nyomda negyedévente, kötelespéldányként megküldte az intézmény számára, s ez jó alapul szolgálhatott a 1930-as évek végén létrehozott úgynevezett Ereklyekönyvtámak. A Sőregi János által életre hívott könyvgyűjteményben helyet kaptak a Debrecenben vagy környékén született, vagy Debrecenben hosszabb-rövidebb ideig élt írók és tudósok művei, vagy a városra vonatkozó bárhol megjelent szépirodalmi és tudományos könyvek. Ez az állomány nem volt kölcsönözhető. Alapító tagjainak névsorát a Déri Múzeum 1937-es évkönyvében közölték. így maradhattak ránk egyes szerzők megjelent dolgozatainak féltve őrzött egyetlen példányai, mások összeállították műveiknek teljes sorozatát, s a múzeumnak adományozták. Sok, a padlásról lekerült régi debreceni nyomtatványhoz jutott így a múzeum és a könyvtár, melynek nagy része ma is fellelhető a könyvtárban, vagy a múzeum más gyűjteményeiben.

133