Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
F
82 F. Dózsa F F. Dózsa Katalin; Földiné dr. Dózsa Katalin; Földi-Dózsa Katalin (1942. nov. 18. Bp. – 2018. máj. 8. Bp.): művészettörténész, muzeológus, múz.-i főigh., c. egy.-i tanár. – Édesanyja Skrába Julianna szinkrontolmács, édesapja Dózsa Elemér főkönyvelő, férje Földi András mérnök (1968-tól), gyermekei Földi Eszter művészettörténész, Földi Miklós pszichológus. – Az Iparművészeti Főisk. díszítőfestő szakán (1961–1964), majd az ELTE BTK m. nyelv és irodalom l., és művészettörténet egyéni l. szakon végzett (1965–1970) . Az ELTE BTK-n művészettörténetből szerzett doktorátust (1975). – A Pinceszínház művészeti titkára (1965–1970). Muzeológusi pályáját a Pesterzsébeti Múz. -ban kezdte (1970–1971). A MNM Textilgyűjt.-nek főmuzeológusa (1971–1994), a gyűjt. vezetője (1974–1994). A BTM főigh.-e (1994–2004), cím zetes főigh.-e (2004–2008). Nyugdíjba vonulása után a gödöllői Kir. Kastély Erzsébet Emlékévének kurátora (2007), majd a Kir. Kastély tanácsadója; szakértőként működött közre a kastély rekonstrukciós munkáiban és kiáll.-i programjának kidolgozásában (2008–2010). – Pályája kezdetétől részt vett bel- és külföldi nagy korszakbemutató kiáll-okon (Magyarország a századfordulón, MNM, 1974; Ungarischer Jugendstil. Kunst um 1900, Berlin, Altes Museum, 1976; Lélek és forma, MNG, 1986; The Golden Age Art and Society in Hungary 1896–1914, London, Barbican Art Gallery, Miami Center for Fine Arts, 1989–1990), ill. a m. viselet történetét külföldön bemutató tárlatokon (Histo ric Hungarian Costume from Budapest. Manches ter, Whitworth Art Gallery, 1979; Fashion from the Hapsburg [sic!] Era in Austria–Hungary, Met ropolitan Museum of Art, New York, 1979). – Első jelentős viselettörténeti kutatási eredményét a Mária királyné menyegzői viselete c. kiáll.-on tette közzé (MNM, 1984). Az 1896–1914 közötti időszak életmódjáról, divatjáról folytatott kutatásait összegezte 1991-ben a Pesti nő a századfor dulón c. kiáll.-a (MNM). – A MNM-ban töltött idő alatt alapvető tanulmányokat közölt a m. viselet történetéről, mint gyűjteményvezető számottevően gyarapította a Textilgyűjt.-t, a történeti viseletek mellett nagy hangsúlyt fektetett a 20. sz.-i divat megőrzésére és a kortárs alkotók műveinek beszerzésére. – A BTM-ben töltött időszak f. kiáll.-i: Egy királykoronázás képei (1996), Egy nagyváros születése (1998), A Budavári királyi palota évszázadai (2000, majd 2001-ben a párizsi Musée Carnavalet-ban Un château pour un ro yaume: Histoire du château de Budapest címmel), A régi és az új Erzsébet-híd (2003). A Palais Gal liera Musée de la mode de la ville de Paris-val való együttműködés keretében rendezte a Párizs és Budapest a divat tükrében c. kiáll.-t (2003). Egyik legnagyobb szakmai teljesítménye volt a bécsi Kunsthistorisches Museum Harrach-palotájában főrendezőként jegyzett Zeit des Aufbruchs. Buda pest und Wien zwischen Historismus und Avantgarde c. tárlat, amely Bécs és Bp. kulturális kap csolatait tárta fel. A kiáll.-t 2004-ben több helyszínen is megrendezték: Bp.-en (Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és avantgárd között 1873–1920. Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete, MNG; BTM; OSZK), majd a szentpétervári Ermitázsban (Vena i Budapest na rubezse vekov 1870–1920-e, 2005–2006). A viselet történetén kívül jelentős kutatási témája volt Erzsébet királyné élete, amelyet később a Habsburgok történetére is kiterjesztett. Nagy összegző kiáll.-a, amelyet az osztrák császárnénak szentelt: Erzsébet, a magyarok királynéja (1992, MNM). 1994-ben Ausztriában két helyszínen (Schlosshof, Niederweiden) rendezte meg a nagyszabású Die Frauen der Habsburger c. tárlatot. – Tud.-os működése során kidolgozta a viselettörténet kutatásának módszertanát. A viselet és textil történetét a kultúratud. részének tekintette, a divat történetét a művészettörténet mellett az életmód-, művelődés-, társadalom-, gazdaság- és ipartörténet, vmint a néprajz módszereivel vizsgálta, kiterjesztve a kutatást olyan területekre, mint a szabóipar helyzete, a textilkereskedelem története, a polgárosodás, az asszimiláció, a reprezentáció, a nemzeti identitás kifejeződése, a magyaros ruhamozgalmak, a díszmagyar, vagy az úrihímzés története, de foglalkozott a női eman-
