Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
B
25 Bencze sz.-i történetével, a 19. sz.-i budai és pesti német színházak történetével foglalkozott. Feldolgozta a mo.-i barokk, romantikus és klasszicista színház díszleteit, díszletterveit, felkutatta a Nemzeti Színház korabeli díszlet- és jelmezinventáriumait, a legjelentősebb m. díszlet- és jelmeztervezők munkásságát, elkezdte összeállítani a mo.-i színházak topográfiáját, rendszerezte és értékelte a hazai német nyelvű színjátszásra vonatkozó forrásanyagot, összegyűjtötte a megszűnő mo.-i társulatok (Állami Déryné Színház, Népszínház, Huszonötödik Színház stb.) dokumentációját. Mint művészettörténészt kezdettől fogva a színházi látvány foglalkoztatta. Az OSZK Színháztörténeti Tárát nemzetközileg is jelentős gyűjt.-nyé fejlesztette. Színházi könyvtárakkal és irattárakkal, korszakos jelentőségű díszlet- és jelmeztervezők életművével, ritka színlapokkal, fényképekkel gyarapította a nemzeti könyvtár állományát. Számos népszerű kiáll. fűződik nevéhez. Az OSZK Évkönyve szerkesztője. Tanulmányai elsősorban az Acta Historiae Artiumban, a Kép- és Hangtechni kában, az Építés- és Építészettudomány ban, az Ars Hungaricában, a Színháztudományi Szemlé ben és a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyvé ben jelentek meg. – Bezerédj Zoltán-díj (1994). F. m.: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig (Tihany, 1974); Széchenyi István: Magyar játékszínrűl. Fakszimile kiadás. Utószó és jegyz. (Bp., 1976); Barokk, klasszicista és romantikus díszlettervek Magyarországon. Berczeli A. Károlynéval (Bp., 1976); Színházi díszlet. In: Művészet Magyarországon, 1780–1830. Szerk. Szabolcsi Hedvig, Galavics Géza (Bp., 1980); Színházi jelenet- és szerepképek. In: Művészet Magyarországon, 1830–1870. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György, Zádor Anna (Bp., 1981); Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772–1846). Tanulmányok. Szerk. (Művészettörté neti füzetek 17. Bp., 1985); Das Kreutzer-Theater in Pest, 1794–1804. Somorjai Olgával (Wien–Köln–Graz, 1988); Deutsche Theater in Pest und Ofen, 1770–1850. Normativer Titelkatalog und Dokumentation. 1–2. Szerk. Somorjai Olgával (Bp., 1995); Hagyomány és újítás a magyar színpadművészetben. In: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között, 1873–1920. Kiáll. a Bp.-i Történeti Múz.-ban: 2004. márc. 20–szept. 6., a M. Nemzeti Galériában: 2004. márc. 20.–máj. 17., az Orsz. Széchényi Könyvtárban: 2004. márc. 20.–szept. 6. Szerk. Dózsa F. Katalin (Bp., 2004); Színháztörténeti képeskönyv. Szerk. Rajnai Edittel, Somorjai Olgával (Bp., 2005). Irod.: Karsay Orsolya: Emlékbeszéd B-Sch. H. hamvai fölött (Könyvtári levelező/lap, 2006. febr., 19–20. p.); „...de még szebb a színház”. Írások B.-Sch. H. emlékére. Szerk. Somorjai Olga (Bp., 2010); RÚL 2: 704. p. Fotó: B.-Sch. H. 2000-ben, OSZK Gajdó Tamás Bencze Barnabás (1941. aug. 30. Kunszent miklós – 2015. márc. 16. Szekszárd): rajztanár, képzőművész, helytörténész, muzeológus. – Édesapja B. János kárpitosmester, édesanyja Kasza Katalin. – Az ált. és középisk.-t Pakson végezte, 1959-ben érettségizett. A kaposvári tanítóképzőben diplomázott (1963), elvégezte a Pécsi Tanárképző Főisk. rajztanári szakát (1968). – 1963-tól a Paks-cseresznyési ált. isk., 1968-tól nyugdíjazásáig a paksi Bezerédj Ált. Isk. rajztanáraként dolgozott, ahol rajz- és fotószakkört vezetett. Ő maga is festett, képeiből 1975-től egyéni kiáll.-t rendeztek. – Szenvedélyesen érdekelte a város története. Az 1970-es években részt vett Takács Miklós szakkörének a későbbi múz. törzsgyűjt.-ét megalapozó helytörténeti gyűjtésében. Maga is gyűjtötte a város múltjának emlékeit, amelyekből rendszeresen adományozott a paksi Városi Múz. számára. Halála után jelentős fotó- és dokumentumgyűjt.-e a is a múz.-ba került. A régi paksi polgári isk. (a volt Kornis-kúria) 1986–1987. évi felújításakor felfedezte és megmentette az épület falaiba másodlagosan beépített középkori faragott köveket. Több – elsősorban a paksi zsidóság, az épített örökség és az isk.-k történetével foglalkozó – helytörténeti írása jelent meg. Számos paksi várostörténeti könyv, tanulmány, szakdolgozat lektora volt, a Városi Múz. is gyakran kérte véleményét, tanácsait egyes kiáll.-aihoz. – Emlékére Pakson 2016-tól évente B. B. Rajz Emlékversenyt rendeznek. – Kitüntetései: Szoc. Kultúráért (1982), Gyermekeinkért díj (2004, Paks Város Önkormányzata), Lussonium díj (2005, Paksi Iparoskör), Vak Bottyán-emlékérem (2015, Vak Bottyán Gimn.). F. m.: A paksi zsidóság története. In: Holocaust Emlék könyv. Szerk. Králl Csaba (Bp., 1994, 190–194. p.); A középkori kövek előkerülésének körülményei a paksi Bezerédj Ált. Isk. régi épületének bontása során (Paksi Múz.-i Füzetek 1., Paks, 2000, 4–8. p.); Építészeti örök ségünk. In: Várossá válni... Várostörténeti tanulmányok (Paks, 1979–1999). Szerk. Kernné Magda Irén (Paks, 2001, 151–170. p.); Kernné Magda Irén–B. B.–Kövi Gergő: Képeskönyv. A régi Paks (Paks, 2013). Irod.: Tell Edit: A régi Paks emlékeit kutatja (Paksi Hírnök, 2009. aug. 28., 15. p.); Kernné Magda Irén: B. B.-ra emlékezünk (Paksi Hírnök, 2015. okt. 9., 11. p.). K. Németh András
