Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

Z

399

Zlinszkyné Sternegg

tanára. – A Tud.-os Minősítő Biz. (TMB) aspiránsaként az ELTE Állatrendszertani és Ökológia Tanszékén működő ELTE–MTA Talajzoológiai (később Zootaxonómiai) Kutatócsoportba került (1954), amelynek később a vezetője volt (1983–

1998). Kutatási területe a földigiliszták ökológiája, taxonómiája. Már munkásságának kezdetén hangsúlyozta, hogy az ökológiai kutatások nem nélkülözhetik a taxonómiai ismereteket, s ez a gondolat végigkísérte munkája során. Az ELTE Aggteleki Barlangbiológiai Laboratóriumában végzett úttörő kísérleteivel feltárta mintegy 30 hazai földigiliszta fajnak az avarlebontásban játszott szerepét. Munkatársaival elsőként mutatta ki, hogy egy közép-európai lombos erdőben az évi avarprodukció 75%-át az ott élő földigiliszta-együttes bontja le, s ebben a lebontásban a nagytestű avarfogyasztó fajok szerepe kiemelkedő. Ökológiai kutatásai mellett korának egyik legjelentősebb földigiliszta taxonómusa volt. Több jelentős talajzoológiai expedíción vett részt (Kongói Köztársaság, 1963−1964; Chile, Brazília és Paraguay, 1965−1966; Bolívia, Brazília, Uruguay, 1966−1967; Tanzánia, 1987, 1989; Ecuador, 1986−1993); az útjain gyűjtött anyag képezte az alapját a mintegy 900 faj 100.000 példányából álló földigiliszta-gyűjt.-ének, amely világszinten is kiemelkedő, s a M. Természettud.-i Múz

.-ban helyezték el; ezzel a Múz. földigiliszta-gyűjt.-ének létrehozója. Ő maga 228 fajt írt le. Kutatásainak eredményét 189 dolgozatban közölte, nagyrészt neves külföldi folyóiratokban. Csuzdi Csabával közösen megírták a m. fauna összefoglaló monográfiáját (Earthworms of Hungary: Anneli

da: Oligochaeta, Lumbricidae, Bp., 2003). Tud.-os munkájának elismeréseként mintegy 40 különböző állatfajt neveztek el róla. – Az MTA Talajtani Biz.-ának, a TMB Ált. Biológiai Szakbiz.-ának tagja (1963−1980), a Biológiai Tud.-ok Osztályának tanácskozó tagja (1980−1990), a Zoológiai Biz. titkára, majd elnöke. Az International Organization of Oligochaeta Taxonomists (IOOT) elnöke (1976-tól), a Nemzetközi Talajtani Társaság (ISSS) Talajzoológiai Szekció elnökségi tagja (1976-tól), a Természetvédelmi Unió (IUCN) r. tagja (1987). – Akadémiai Díj (1982), az MTA Szentágothai Díja (1999).

F. m.: Nahrungsansprüche einheimischer Lumbriciden-Ar

ten und ihre Bedeutung für die Ökosystem-forschung in Ungarn (Pedobiologia, 18., 1978, 341–349. p.); Verzeich

nis der bis 1971 beschriebenen und revidierten Taxa der Familie Lumbricidae (Oligochaeta) (Acta Zoologica Hungarica, 28., 1982, 421–454. p.); Earthworm ecology in deciduous forests in central and southeast Europe. In: Earthworm ecology from Darwin to vermiculture

. Szerk. Satchell, J.E. (London, 1983, Ch., 14, 171–177. p.); Earthworms of Hungary. Csuzdi Csabával (Bp., 2003).

Irod.: Dózsa-Farkas Klára–Csuzdi Csaba: Búcsú Z. A. professzortól (Állattani Közlemények, 100, 2015, 5–8. p.); Csuzdi Csaba–Szlávecz Katalin–Dózsa-Farkas Klára: In Memoriam A. Z. (1928–2015) (Applied Soil Ecology, 107, 2016, 408–410. p.).

Fotó: Csuzdi Csaba

Csuzdi Csaba

Zoffmann Zsuzsanna: → K. Zoffmann

Zsu

zsanna

Zlinszky Jánosné: → Zlinszkyné Sternegg Mária

Zlinszkyné Sternegg Mária; dr., Zlinszky Já

nosné Sternegg Mária

; Sternegg-Günther Mária Franciska; Maria

Zlinszky-Sternegg (1927. ápr. 28. Bp. – 2013. máj. 21. Bp.): művészettörténész, az Iparművészeti Múz. tud. titkára. – Férje dr. Zlinszky János (1928–2015) jogász. alkotmánybíró. – 1951-ben végzett az ELTE-n, már 19. sz.-i bútortörténettel foglalkozó szakdolgozatával elköteleződött az iparművészet-történet iránt. Az ELTE-n szerzett doktori fokozatot Az első magyar „bútorgyárnok” (Vogel Sebestyén 1779?–1837) c. disszertációjával. – 1952-től az Iparművészeti Múz.

(IM) Bútor

gyűjt.-ének muzeológusa, majd osztályvezetője, később tud.-os főmunkatársa. Tud.-os titkári, szakmai szervezői munkájából kiemelendő az IM alapításának 100. évfordulójára rendezett kiáll.-okat kísérő nagyszabású nemzetközi konferencia szervezése 1972-ben. Fő kutatási területe a bútor- és hangszertörténet, nagy számú magyar és idegen nyelvű tanulmányt publikált e témákban. Tud.-os ismeretterjesztéssel is foglalkozott, a m. reneszánsz intarziáról szóló 1966-os könyve angolul, németül és franciául is megjelent. Részt vett a Nagytétényi Kastélymúz.-ban rendezett bútorkiáll.-ok, vmint az IM nagy kiáll.-ai tud.-os előkészítő munkájában és megvalósításában, a katalógusok szerzője. Kiemelten fontos műve a szentgotthárdi ciszterci apátság történetének és művészeti em-