Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
E, É
77 Éri Múzeum Évkönyve, Történeti Tanulmányok, Studia Historica 9. Szeged, 2006, 5–12. p.). Fotó: Tari László Múz. Gyöngyössy Orsolya Erdész Sándor (1929. júl. 20. Szob – 2006. júl. 28. Nyíregyháza): muzeológus, folklorista, múzeumig. – Magát mindvégig nyírséginek vallotta. Gyermekéveit Nyírcsászáriban töltötte. Nyíregyházán és Szatmárnémetiben folytatta középisk.-i tanulmányait, a Kereskedelmi Felsőisk.-ban érettségizett (1949). A bp.-i ELTE BTK-n néprajz szakos muzeológusi diplomát szerzett (1953). Bölcsészdoktor (1963), a történelemtud. (folklór) kandidátusa (Kígyókultusz a magyar néphagyományban c. értekezésével, 1985). – A Népművelési Min. Múz.-i Főosztályának előadója Bp.-en (1953–1954), majd a jászberényi Jász Múz. vezetője (1954–1957). Az 1956. évi forradalom alatt a Jászberényi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács vezetője volt, emiatt 1957. febr.-ban letartóztatták, majd hat hónap vizsgálati fogság után a Bp.-i Katonai Bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A nyíregyházi Jósa András Múz. néprajzos muzeológu sa (1957–1975), majd a Sóstói Múzeumfalu alapí tó ig.-ja nyugdíjazásáig (1975–1989). Irányí tásával épült fel Mo. második legnagyobb szabadtéri néprajzi múz.-ának első üteme. Tevékenysége révén formálódott az intézmény gyűjt.-e, hiszen múz.-i munkájának fontos része volt a tárgygyűjtés. – Etnográfiai kutatásai mellett kiterjedt folklórkutatásokat végzett, publikált. Több, mint 300 kisebb-nagyobb cikke, tanulmánya és kötete hagyta el a nyomdát, s neve a mesekutatók között Európa-szerte ismertté vált. Elsősorban a meséket, hiedelemmondákat, népdalokat és népballadákat kutatta. Kultúraközvetítőként nemcsak kiáll.-okat rendezett, előadásokat tartott, ismeretterjesztő cikkeket írt, de arra is törekedett, hogy a múz.-ban összegyűjtött műtárgyak a széles közönség előtt is ismertté váljanak. – Kiváló népművelő (1983). – A születése 80. évfordulóján rendezett emlékülés alkalmával a Sóstói Múzeumfalu bejárati fogadóépületének falán felavatták emléktábláját (2009. okt. 9.). Ugyanebben az épületrészben rendezték meg a Dr. Erdész Sándor (1929–2006), a néprajzkutató és múzeumalapító emlékére c. időszaki kiáll.-t. Nevét viseli az éven te adományozható E. S.-díj (2020) és plakett (Boncsér Árpád és Szolanics Elvira munkája, 2020). F. m.: Ámi Lajos meséi . I–III. Gyűjtötte, a jegyzeteket írta (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XIII–XV. Bp., 1968); Nyírség (Magyar Néprajz, Bp., 1974); Kígyókultusz a magyar néphagyományban (Debrecen, 1984); Az archa ikus eposz kérdései (Folklór és Etnográfia 28. Debrecen, 1986); Nyíregyháza népi építkezése (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XI. Nyíregyháza, 1969); Ámi Lajos magyar cigány mesemondó világképe (Bp., 1998). Irod.: Németh Péter: E. S. hatvan éves (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XXIV–XXVI, Nyíregyháza, 1989); Páll István: E. S. bácsi meghalt (uo., XLVIII, Nyíregyháza, 2006); Riczu Éva: E. S. szakirodalmi munkássága (uo., XLVIII, Nyíregyháza, 2006); Páll István: E. S. (1929–2006) (Magyar Múzeumok, 2006. 3, 56–57. p.); Bodnár Zsuzsanna: A korszakalkotó néprajzkutató. E. S. a folklorista – muzeológus, a Sóstói Múzeumfalu alapítója (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XLV, Nyíregyháza, 2010. 1.); E. S. muzeológusról beszél Páll István etnográfus – A múzeumalapító folklorista (Unokáink is olvasni fogják, 2019. jún. 5.: https:// napkeletnepe.hu/2019/06/05/erdesz-sandor-muzeologusrol-beszel-pall-istvan-etnografus/); RÚL 6.: 450. p. Fotó: Jósa András Múz. – Sóstói Múzeumfalu Bodnár Zsuzsanna Erdőhalminé Török Klára: → Török Klára Éri István, dr. (1929. márc. 5. Pécs – 2009. nov. 7. Bp.): történész, régész, muzeológus. – Középisk.-i tanulmányait a ciszterciek pécsi Nagy Lajos Gimn.ában végezte, 1947-ben érettségizett. A bp.-i PPTE (utóbb ELTE) m.– történelem szakán megkezdett felsőfokú tanulmányait 1949-ben, „egyéb” származása miatt egy időre fel kellett függesztenie. Ettől kezdve 1952-ig a Budapesti Kénsavgyárban segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott. 1950-től e fizikai munka mellett esti tagozaton folytathatta tanulmányait az ELTE-n. – 1952. júl. 1-jén vették fel a M. Nemzeti Múz. -ba. Gyakor nokként a Középkori Osztályra került, ahol a mesterének tekintett Méri Istvántól és id. Fehér
