Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
B
45 Botka évkönyvek publikálásában. – Múz.-i, ill. szakmai tevékenységért megkapta a Honvédelmi Érdemérmet (1970), ill. a Munka Érdemrend ezüst fokozatát (1983). F. m.: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Mú zeum Évkönyve 1976. Szerk. (Bp. 1976); A Magyar Ke reskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve 1982. Szerk. (Bp., 1982); A Magyar Vendéglátóipari Múzeum öt éve (Múzeumi Közlemények, Bp., 1971, 122–129. p.); A Magyar Vendéglátóipari Múzeum megalapítása (A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve, Bp., 1982, 13–25. p.). Irod.: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 50. jubileumi évkönyve. Szerk. Török Róbert (Bp., 2017, 155. p.). Fotó: MKVM Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fotótár Török Róbert Botka Ferenc (1929. márc. 18. Szabadka [Su botica, Jugoszlávia] – 2011. jan. 31. Bp.): tanár, irodalomtörténész, bibliográfus. – Felesége Kósik Zsuzsanna gépészmérnök, 1971-től Lakatos Éva (1931–2014) könyvtáros, bibliográfus. – Elemi és középisk.-it Bácsföldváron, Versecen és Óbecsén végezte. Családjával 1944-ben Szentendrére, majd Kiskunfélegyházára költözött, ott érettségizett (1947). A bp.-i PPTE-n m.–szerb szakon tanult (1947– 1949), az ELTE Lenin Int.-ben orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). Aspiráns a moszkvai Lomonoszov Egy.-en (1964–1968). Az irodalomtud.-ok kandidátusa (Moszkva, 1968; honosítva: Bp., 1969), az MTA doktora (1992). – Az MTA Irodalomtud.-i Int. külső munkatársa, a ceglédi Kossuth Lajos Gimn. tanára (1952–1957), a Vendéglátóipari Technikum Zalka Máté Fiúkoll.-ának ig.-ja (1957–1970). A PIM Könyvtárá nak osztályvezetője (1970–1978), a PIM főigh.-e (1978–1982), mb. főig.-ja (1982–1984), főig.-ja (1984– 1993). – Kutatóként a két vh. közötti m. szoc. irodalommal, az 1919 után a Szovjetunióban élő m. írók tevékenységével, az 1921–1934 közötti emigráns m. irodalommal foglalkozott. S. a. r. Mácza János esztétikai munkáit (A mai Európa művészete [1978]; Eszmeiség – Avantgarde – Mű vészet I. – Irodalom és munkásosztály Nyugaton [1980]; Eszmeiség – Avantgarde – Művészet II. – Alkotómódszer és művészi örökség [1982]); Könyv tárvezetőként az első kiadások és folyóiratok szerzeményezésére, a címfelvételek hagyatékok szerinti elkülönítésére, a kiadványok képzőművészeti vonatkozásainak feltüntetésére helyezett hangsúlyt, kezdeményezte az első tömörraktárak felállítását. Főig.-ként az alapkutatásokra, a textológiára koncentrált, a múz. tud.-os kutatóhely jellegét erősítette (bibl.-k, szövegkiadások, fotótékák). Elindította 20. sz.-i íróink személyi bibl.-i programját, szorgalmazta az intézményközi, a nemzetközi és az élő irodalommal (benne az emigrációval) való kapcsolatfelvételt, műveik gyűjtését. Az egységes m. irodalomban gondolkodott, eszerint alakította a múz. gyűjteményezési, kiáll.-i profilját. A múz.-ban megteremtette a nyugodt, kiegyensúlyozott munka feltételeit. Megindította és szerk. a Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzeteit (1972 – 1982). Déry Tibor hagyatékának a múz.-ba kerülése (1980) után az életmű filológiai feltárását végezte. A PIM Déry Archívumának sorozatszerk.-je (1996-tól); a so rozatban kiadta és kommentálta Déry levelezését, elbeszéléseit, verseit, kiadatlan műveit stb. (Lia – Korai elbeszélések 1915–1920 [1996]; Kék üveg figurák – Elbeszélések 1920–1929 – Versek 1916–1937 [1998]; Knockout úr útijegyzetei – Elbeszélések 1930–1942 [1998]; „Liebe Mamuskám!” – Déry Tibor levelezése édesanyjával [1998]; Különös árverés [1999]; Sorsfordító évek X-ben [2002]; Szép elmélet fonákja – Cikkek, művek, beszédek, interjúk 1945–1957 [2002]; Barátságos pesszimizmus sal – Cikkek, művek, beszédek, interjúk 1965–1977 [2003]; A Halál takarítónője a színpadon – Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921–1939 [2004]; stb.). Idősebb korában hobbijának, a művészettörténetnek és a ritka sajtókiadványok gyűjtésének szentelte ideje egy részét, Sajtómúz. felállításán gondolkodott. Kutatta bácskai eredetű családja történetét, amelyből két kötet jelent meg (Emlék és emlékezés, Bp., 1999). – Az MTA Irodalomtud.-i Biz. tagja (1987-től), a M. Irodalomtörténeti Társaság elnökségi tagja. – Szoc. Kultúráért (1973, 1979), Nívódíj (Művelődési Min., 1974), SZOT-díj (1983), Déry Tibor-jutalom (1993), Toldy Ferenc-díj (2002), Fáma-díj (PIM, 2004). F. m.: Kassai Munkás 1907–1937. Tanulmány, antológia (Bp., 1969); A magyar irodalom első kiadásai . I–II. (bibl., PIM, Bp., 1973, 1974); Jelszótól a világképig. Tanulmányok és cikkek a magyar szocialista irodalom történetéből 1919–1945 (Bp., 1982); Üzenetek Szibériából – Hadifogság és irodalom 1914–1921. Vál., s. a. r. (Bp., 1985); Déry Tibor:
