Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
V
390 Vinkovics A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon több szó cikkének szerzője. Nevéhez fűződik a romániai magyarság történelmét és kultúráját ismertető első ált. isk.-i tankönyv (László Lászlóval). Tud.os tevékenységének kiteljesedése az 1990-es években kezdődőtt erdélyi régészettörténeti kutatásaival; főként a kolozsvári régészeti isk. és az Erdélyi Múz.-Egyesület (EME) Érem- és Régiségtárának múltját kutatta. A témához kapcsolódóan több tanulmánya, előadása született. S. a. r. Pósta Bélának az Érem- és Régiségtár történetét bemutató kéziratát, majd tekintélyes kötetben foglalta össze kutatásai eredményét. – Az EME alapító, a Pósta Béla Egyesület r. tagja. – Gr. Mikó Imre Emlékérem (2009, EME), M. Ezüst Érdemkereszt (2013), Gr. Mikó Imre Emléklap (2013, EME), Apáczai-díj (2014, Romániai M. Pedagógus Szövetség), Kőváry László Díj (2015, Erdélyi M. Közművelődési Egyesület), Entz Géza Tud.-os Díj (2018, EME és Gr. Mikó Imre Alapítvány). F. m.: A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai. László Lászlóval (ált. isk.-i tankönyv, Kolozsvár, 1999; 2. kiad. 2005); A kolozsvári Farkas utca. Művelődéstörténeti barangolás (Kolozsvár, 2003); Pósta Béla: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtá rának története. S. a. r. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 219, Kolozsvár, 2013); A kolozsvári régészeti iskola a Pósta Béla-korszakban, 1899–1919 (Kolozsvár, 2014). Irod.: RMIL V/2: 1168–1169. p.; T. Szabó Csaba: Az erdélyi régészet krónikása: V. Z. emlékére (Szabadság – Erdélyi Közéleti Napilap, Kolozsvár, 2018. ápr. 5.). Fotó: a szerző archívumából Bajusz István Vinkovics Judit (1953. máj. 10. Bp. – 2019. dec. 29. Bp.): mongolista, tibetológus, könyvtáros. –– Az ELTE BTK könyvtár és mongol (1977), majd tibeti szakán (1982) végzett. Doktori fokozatát belső-ázsiai filológiából szerezte meg (1984). – A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múz. könyvtáro sa (1984-től), majd a mongol gyűjt. kurátora és a múz.-i könyvtár vezetője (1990–2016). A mongol gyűjt.-t kutatásai felhasználásával rendszerezte. Több kiáll.-on (Lamaista szobrászat , 1990; Tibeti és mongol budd hista tekercsképek, 1995; Démonok és megmentők. Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban. 2003), vmint több kisebb kamarakiáll.-on és az azokhoz kapcsolódó kötetekben, számos cikkben és tanulmányban ismertette meg a gyűjt. darabjait az érdeklődő közönséggel. Gondozta a múz. egyre gyarapodó könyvtári állományát. Tanulmányúton járt Oroszo.-ban (1987), Mongóliában (1982–1984). Legfontosabb, egyben utolsó munkája, a Treasures of Mongolian Cultural and His torical Heritage in Hungary a Hopp Múz. mongol anyagának eddigi legteljesebb, nemzetközi szintű feldolgozása. Az ELTE BTK mongol szakos hallgatóinak számos alkalommal mb. óraadó tanára (1994, 2004, 2006), az oktatási anyagok előkészítésében is szerepet vállalt. Mongol nyelvű irodalmi művek műfordítójaként és mongol tolmácsként is tevékenykedett. – A Körösi Csoma Társaság titkára (1970–1980), tud.-os és szervező titkára (kb. 2000–2010), majd önkéntes munkatársa (2018–2019). A Baktay Ervin Alapítvány a Keleti Művészeteként kuratóriumának tagja (1994-től). – A Mongol Oktatási, Kulturális és Tud.-os Min. munkájáért elismerésben részesítette (2010). F. m.: Lamaista szobrászat. Írta és szerk., Kelényi Bélával (Bp., 1990); Szengijn Erdene: Narangarvú legendája. Ford. (Nagyvilág, XXIII. 1978. 1. sz.); Tibeti és mongol buddhista tekercsképek. Írta és szerk., Kelényi Bélával (Bp., 1995); Életvédő istenségek és személyes védőisten ségek a népi buddhizmusban – Amulett-tartók és titkaik. In: Démonok és Megmentők. Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban. Szerk. Kelényi Béla (Bp., 2003, 89–92. p.; 93–98. p.); The Mongolian Collection of the Ferenc Hopp Museum of Asiatic Arts. In.: Treasures of Mongolian Cultural and Historical Heritage in Hungary. Szerk.: Ágnes Birtalan (Ullanbaatar–Bp., 2020). Fotó: V. J. a Hopp Múz. karácsonyi ünnepségén 2017-ben, Budai Orsolya felv. Windhoffer Tímea Vita Zsigmond (1906. jún. 16. Nagyenyed, Alsó-Fehér vm. – 1998. jan. 1. Kolozsvár [Cluj-Napoca]): tanár, könyvtáros, irodalom- és művelődéstörténész. – Apja ~ Ödön katonatiszt, bátyja ~ Sándor közgazdász, politikus. – A nagyenyedi Bethlen Gábor Koll.ban érettségizett (1924), ahol nagy hatással volt rá tanára, Áprily Lajos költő. A kolozsvári román I. Ferdinánd Tudományegy.-en szerzett
