Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
T
360 Tóth Fejér Gábor–Halmágyi Pál (A Makói Múzeum Füzetei 60. Makó, 1994); Tanulmányok. T. F. köszöntése. Szerk. Halmágyi Pál (A Makói Múzeum Füzetei 90. Makó, 1998); Bodrits István: Szeged és Csongrád megye múzeumainak munkatársai. Életrajzi lexikon. In: A hagyomány szolgálatában. Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól. Szerk. Lengyel András (Szeged, 2002, 259–260. p.); A legmakaibb makai: tanulmányok a 75 éves dr. T. F. tiszteletére. Szerk. Marosvári Attila– Zombori István (Szeged–Makó, 2003); Bernátsky Sára: T. F. 75 éves (A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzetei 38. Makó, 2004); Dr. T. F. 80 éves. Szerk. Forgó Géza (Makói História. A József Attila Múzeum kulturális lapja, 2008. 1.); A Makói József Attila Múzeum Évkönyve II. A 90 éves T. F. köszöntése. Szerk. Csengeriné Szabó Éva, Forgó Géza, Nagy Gábor, Szikszai Zsuzsanna (Makó, 2018); RÚL 18: 84. p. Fotó: T. F. portréja, Nagy Gábor felv. Nagy Gábor Tóth János (1934. máj. 10. Tura ‒ 2007. febr. 24. Jászberény): történész, etnográfus, múzeumig. – Ált. isk.-it szülőfalujában, középisk.-i tanulmányait az aszódi Petőfi Gimn.-ban végezte (1948 ‒1952). Bp.-en, az ELTE-n szerzett történész–etnográfusi oklevelet (1958). – A Jász Múz. ig.-ja (1958‒1994); a múz. volt az első és egyetlen munkahelye, innen vonult nyugdíjba 1994-ben. Nem volt jász, de a hosz szú évek során azonosult a jász identitással, s lassan maga is azzá vált. Kialakította a Jász Múz. határozottabb profilját, nagy gondot fordított a helytörténeti, a néprajzi és az ipartörténeti gyűjt. fejlesztésére. Számos felbecsülhetetlen értékű hagyatékkal, dokumentummal és tárgyegyüttessel gyarapította a gyűjt.-t. Két nagy állandó kiáll.-t rendezett (1963, 1975); az utóbbiért szakmai nívódíjat kapott. Híven „szolgálta” a Jászkürtöt, más néven Lehel kürtjét, és komoly erőfeszítéseket tett védelmére, népszerűsítésére. Munkásságának egyik nagy eredménye a Jászsági Füzetek és a Jászsági Honismereti Adattár c. múz.-i kiad ványsorozatok beindítása. Nagy hangsúlyt fektetett a honismereti szervezőmunkára, és komoly szakmai segítséget nyújtott a jászsági helytörténeti gyűjt.-eknek. Helytörténeti, néprajzi pályázatokat hirdetett meg, s a beérkező anyagok révén megalapozta a múz. adattárát. Neki köszönhető a Történeti Dokumentációs Tár létrehozása is. Kutatói munkásságának középpontjában a jászok eredete, története és a jász‒oszét rokonság állt, de előszeretettel kutatta a régi mesterségeket, a viseletet és a népdalokat is. A tud.-os kutatások mellett hangsúlyt fektetett a múz. közművelődési tevékenységére. Elindította a ma is működő Múzeumi esték és Zenés Múzeumi Esték c. ren dezvénysorozatot (1979). Igazgatósága alatt jelentősen bővült a Jász Múz. épülete, s enyhültek a feszítő raktárgondok. Aktívan részt vett a város közéletében is. Feleségével, Besenyi Máriával együtt több éven keresztül tagja volt a Palotásy János Kórusnak, emellett legkedveltebb időtöltése az idegenvezetés volt. – Jász-Nagykun-Szolnok M.-ért díj, Jászberény Pro Urbe díja, (1975), Tura díszpolgára (1997). F. m.: A Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. Szerk. (Jászberény, 1974); A Jászkunság helyzete a 18 század végén ‒ Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve. Jászsági Füzetek 13. (Jászberény, 1976); A Jászság élete és a Lehel kürtje. Jászsági Füzetek 17. (Jászberény, 1986); A jászok őstörténete. Tóth Mariannával. In: Magyarrá lett keleti népek (Bp., 1988); Viselettörténeti adatok a Jászságból (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Év könyve, XXIV‒XXVI. Nyíregyháza, 1989). Irod.: Bathó Edit: Búcsú T. J.-tól. (Redemptio, 2007. XIV. évf. 2. sz. 20. p.); Fodor István Ferenc: In memoriam T. J. (1934–2007) (Jászsági Évkönyv, 2007. 1., 340–341. p.). Fotó: Jász Múz. Fotótára Bathó Edit Tóth Veronika: → Szinyéri Péterné Tóthné Unghy Ilona; T. Unghy (1954. ápr. 22. Tápiószele – 2019. nov. 24. Dombóvár): tanár, gimnáziumig., helytörténész, a simontornyai Helytörténet Háza és Hagyatéki Galéria létrehozója. – Erdőtarcsán nevelkedett, Salgótarjánban érettségizett, az Egri Tanárképző Főisk.-n m.–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1977). Elvégezte a pécsi JPTE pedagógia szakát (1997), és közoktatás-vezetői szakvizsgát tett (2003). – Kállón (1973–1977), két évig Fürgeden, 1979. aug.-tól a simontornyai Vak Bottyán Ált. Isk.-ban, majd
