Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

359

Tóth

köszönhetően pezsgő, színvonalas kulturális élet alakult ki a gyorsan fejlődő településen, Gellénházán, a vállalat székhelyén. Sokan tisztelték vezetői stílusáért. Vállalatvezetőként kiemelkedő szerepe volt a Dunántúli Olajipari Múz. létrehozásában. A múz. 1969. szept. 27-én nyílt meg. Jogutódja, a M. Olajipari Múz. ig.-ja lett (1971–1985), amely rövid időn belül a hazai műszaki múz.-i hálózat egyik legjelentősebb intézményévé vált. Múzeumalapító, -építő és fejlesztő tevékenységében jelentősen segítette átlagon felüli irodalmi és történelmi érdeklődése. Jól működő vállalati múz.-i megbízotti hálózatot alakított ki, melynek segítségével jelentős ipartörténeti, technikatörténeti tárgyakat, dokumentumokat sikerült megmenteni. Az iparág vezető szakembereivel fenntartott jó együttműködési kapcsolatai szintén az intézmény eredményesebb működését segítették. Nevéhez fűződik a múz. egyetlen évkönyvének a megjelentetése (A Magyar Olajipari Múzeum Évkönyve 1969–1974). Ipartörténeti írásai szakmai folyóiratokban jelentek meg. – A M. Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat, 1995). – A 2013-tól M. Olaj- és Gázipari Múz. néven szereplő intézmény alapításának 50. évfordulóján, 2019. szept. 27-én a múz. szoborparkjában felavatták ~ bronz mellszobrát (Koplár Katalin alkotása).

F. m.: A Magyar Olajpari Múzeum

(Technikatörténeti szemle, 6., 1971–72, 153–162. p.).

Irod.: Tóth János: T. F. (1928–2007) (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 2007. 6. sz., 25. p.).

Fotó: Magyar Olaj- és Gázipari Múz.

Tóth János

Tóth Ferenc (1928. jan. 4. Makó – 2018. aug. 19. Makó): történész, etnográfus, múzeumig., tanár. – A Szegedi Tudományegy. BTK-n m.–történelem szakos középisk.-i tanári diplomát szerzett (1952), közben Bálint Sándornál néprajzi kurzusokat is hallgatott, aki nagy hatással volt rá. Népi építkezés Makón c. dolgozatával doktorált a szegedi egy.en (1975). – Alma materében, a makói Szantó Kovács János Gimn.-ban (utóbb Csanád Vezér Gimn., József Attila Gimn.) tanított (1952–1964), közben két éven át a Szegedi Tudományegy. Történelem Tanszékén tanársegéd és könyvtáros volt (1953–1955). A makói József Attila Múz. ig.-ja

ként (1964–1988) kiemelt figyelmet szentelt szülővárosa, Makó néprajzi és történeti tárgyi emlékeinek gyűjtésére, azok leltározására, a József Attila Múz. gyűjt.-einek gyarapítására. Munkásságának fontos eredményeihez tartozik az 1979-ben felújított és átadott Espersit-ház

mint a makói múz. József Attila irodalmi emlékháza, az 1980-ban felépített Makói Ház az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi gyűjt.-ében és az 1981-ben felépített új József Attila Múz.

főépülete. Az 1980-as évek közepétől a makói múz. udvarán található a szabadtéri néprajzi gyűjt. Kutatásainak fő témái: József Attila makói évei, Makó város és körzetének népi építészete, népművészete, néprajza, Makó hely- és településtörténete. A Makói Monográfia szerk.-je és társszerzője (1992-től), a Makói Múzeumi Baráti Kör Értesítője (1965–1972), a Makói Múzeum Füzetei

(1969–1993), a Makói Múzeum Forráskiadványai (1970–1986), a Ma

kói Múzeum Adattára (1971–1987) elindítója és szerk.-je, az Erdei Ferenc Társaság Füzetei, A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzetei, a Makói Életrajzi Füzetek, a

Makói Hagymás Kötetek szerk.-je.

– Móra Ferenc-emlékérem (1988), Makó díszpolgára (1990), Tömörkény István-díj (1994), Csongrád M.-i Közgyűlés Megyei Alkotói Díja (1998), Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2002), Pápai Áldás (2003), Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem (2003), Fraknói Vilmos-díj (2006), Csongrád M.-i Príma Díj (2008).

F. m.: A makói ház

(A Makói Múzeum Füzetei, Makó, 1982); A parasztház és berendezése.

Juhász Antallal. In: Csongrád megye népművészete (Bp., 1990, 57–104. p.); Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk., társszerző (Szeged, 2000); Makó régi térképei

(Makói Monográfia 1. Makó, 1992); Makó története a kezdetektől 1849-ig

(Makó, 1993); A makói hagyma

(Makói Monográfia 2. Makó, 1998); Makói Útikalauz

(Makó, 1999; idegen nyelveken is); Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk., szerző. Többekkel (Makói Monográfia 5, Makó, 2002); Makó története 1920-tól 1944-ig (Makói Monográfia 6, Makó, 2004); „Az otthonom pedig hát ott, Makón van”. József Attila makói évei (Makó, 2005); Makó néprajza

(Makói Monográfia 3, Makó, 2008).

Irod.: Emléklapok T. F-nek. Szerk. Domokos László–