Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

355

Topál

a moszkvai Sarló és Kalapács

és a párizsi Munká

sújság c. lapokban, ezeket jórészt álnéven publi

kálta. 1930-ban kiadott Munkáskórusok

c. köte

téért újra elítélték. 1945-ben Gödöllőn lett szolgabíró, 1946 végén már Vácon jegyző, a Nemzeti Biz. M. Kommunista Párt részéről delegált tagja. A Váci Múz. Egyesület felszámolása, az egyesület fenntartásában működő múz. államosítása 1950 első felében zajlott le. A Belügymin. által elrendelt leltárhoz a helyiek ~t kérték kijelölni. A Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központja Soproni Olivért javasolta a váci múz.

élére, de a Vác Városi Tanács VB 1950 májusában ~t nevezte ki a városi múzeumőri állásra. Kortársak szerint ebben az időszakban tűnt el a múz. eredeti nyilvántartása és tárgyi anyagának egy része. ~t 1952 végén áthelyezték a könyvtárba, három év múlva onnan vonult nyugdíjba. ~ elsősorban munkásmozgalom-történettel foglalkozott, börtönbarátság fűzte Matejka Jánoshoz, az 1919-es kommün alatt a váci direktórium tagjához. – 1962. nov. 7-e alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa „Szocialista Munkáért” Érdemérem kitüntetésben részesítette. – Írói álnevei: Erneszt Berg, Erdős Emil, Favágó Péter, Kalapács Ernő, Magos Bálint, Ernest Stone, Vöröshegyi T. Ernő.

F. m.: Munkáskórusok

(Bp., 1930); Visszanézek (versek, Bp., 1935); A váci sajtó története

(Bp., 1962); Váci már

tírok – váci hóhérok 1919-ben (Vác, 1963). Irod.: Markovits Györgyi: Látogatás T. E.-nél (Tiszatáj, 1965. 1., 32–34. p.); Papp Rezső: Éltem, harcoltam, most már pihenek... Emlékezés T. E.-re (Dunakanyar, 1980. 2., 180–181. p.).

* MÉL téves dátum: a múz.-i megbízatás kezdete tévesen 1947, és nyugdíjazása nem a múzeumból történt!

Fotó: T. E. 1959-ben, Vác Város Levéltára

Zomborka Márta

Tomkáné Szőnyi Eszter: → Szőnyi

Eszter

Tomory Lajos (1912. márc. 31. Harmac, Gö

mör és Kishont vm. – 1998. máj. 17. Bp.): tanár, iskolaig., helytörténész – A Pozsonyi Tanítóképző Int.-ben (1931) és a Szegedi Tanárképző Főisk.-án végzett (1942). – Tanító Balogiványiban [Ivanice] (1931–1935), földrajzot és történelmet tanított Rimasimonyiban [Šimonovce] (1935–1942), majd a rozsnyói [Rožňava] ev. polgári fiú- és leányisk.-ban (1942–1945). A II. vh. után menekülnie kellett Csehszlovákiából, Pestszentlőrincen (ma Bp., XVIII. ker.) telepedett le. Tanár a Kond utcai ált. isk.-ban (1947–1949), igh. a Nagyegyed utcai ált. isk.-ban (1949–1952), tanított az Ady E. utcai ált. isk.-ban (1952–1953), igh. a Kassa utcai ált. isk.-ban (1953–1954), ig. a Hengersor utcai ált. isk.-ban (1954–1956), ig. a Bajcsy-Zsilinszky utcai ált. isk.-ban (1956–1972). Részt vett a M. Vöröskereszt munkájában is. A Bp. XVIII. ker.-i Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjt. munkatársa (1997-ig). – Már a rimasimonyi isk.-ban is volt egy kis néprajzi gyűjt.-e, Bp.-en 1956-ban kezdett foglalkozni helytörténettel, pedagógiai gyűjtéssel. Több évtizeden keresztül őrzött, 1981-ben Bp. XVIII. ker.-ének felajánlott gyűjt.-e képezi a ma nevét viselő múz. anyagának alapját; a múz. 1990-ben kapta meg a min.-i működési engedélyt. A kezdetektől részt vett a helytörténeti és helyismereti oktatásban, 1957-ben, majd 1964-ben ismét felvetette egy pedagógiai múz. ötletét, 1967-től az Orsz. Pedagógiai Könyvtár külsős munkatársaként ennek létrehozásán is dolgozott. – Munka érdemrend bronz fokozata (1971), „Kerület ifjúságáért” emlékérem (1973), „Budapestért” kitüntető jelvény (1990), Pro Urbe Pestszentlőrinc–Pestszentimre (1996, 1997).

F. m.: Pedagógiai Múzeumot!

(Köznevelés, XIII., 1957. 6., 145. p.); Gondolatok egy létesítendő pedagógiai múzeum

ról (Köznevelés, XX., 1964. 6., 225–226. p.); Pestlőrinci képeskönyv (Bp. 1957); Séták a XVIII. kerületben.

Szerk. Fekete Ferencné (Bp. 1986); Budapest XVIII. kerülete történetének bibliográfiája II. rész. Szerk. Téglás Tivadar (Bp., 1987); Pestszentlőrinc krónikája.

Szerk. Téglás Tivadar (Bp., 1996).

Irod.: 100 éve született Pestszentlőrinc Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjteményének megalapítója, T. L. (1912–1998). Szerk. Kovács Sándor (Bp., 2012).

Fotó: Tomory Lajos Múz.

Pápai Tamás László

Topál György (1931. aug. 11. Bp. – 2016. febr. 14. Érd): zoológus, emlőskutató. – A bp.-i Bencés Gimn.-ban érettségizett (1950). Az ELTE biológia szakán végzett (1955), uo. egy.-i doktori címet szerzett (1970). – A M. Természettudományi Múz.

(MTM) Emlősgyűjt.-ének muzeológusa (1954-től), majd vezetője (1969-től). Elsődleges célja a mo.-i denevérfauna kutatása volt, ennek kapcsán feltárta a legjelentősebb szálláshelyeket, a kölykező- és telelőkolóniákat. Megkezdte a hazai denevérek