Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

353 Thoma Irod.: Strba Sándor: T. J. a tanár, festőművész, néprajz ­gyűjtő, és múzeumalapító (Komárom, 2005); MKL XIII: 919. p. Fotó: Thain János Múz., Érsekújvár Varga Zsuzsanna Thoma Andor (1928. nov. 30. Magyaróvár – 2003. máj. 31. Párizs): antropológus. – A [moson]­­magyaróvári Piarista Gimn.-ban kitűnő ered­ménnyel végzett (1947). Egy évet tanult a Debre­ceni Egy. Orvosi Karán, majd biológiai és föld­rajzi tanulmányokat folytatott a TTK-n, Ba­logh Béla és Malán Mi­hály professzorok irányí­tásával (1947–1952). Egy.-i tanársegéd a Deb­receni Egy. Antropoló­giai Int.-ében (1952–1953), majd biológia és földrajz szakos diplomát szerzett (1953). – Az egy. elvég­zése után tanársegéd a Debreceni Tudományegy. Embertani Tanszékén. 1953-ban r. k. vallási meg­győződése miatt eltávolították munkahelyéről. Fizikai munkásként dolgozott Bp.-en, a kőbányai Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Int.-ben (1954–1955). 1956-ban a miskolci Herman Ottó Múz. muzeológusa lett. Közben részt vett a bp.-i Természettud.-i Múz. Embertani Tára gyűjt.-einek helyreállításában, ahol 1957. márc.-ig dolgozott, akkor súlyos betegsége miatt egy évre kórházba került. Antropológus kutató a M. Természettud.-i Múz. Embertani Tárában (1958–1962), majd Ma­lán Mihály révén visszakerült az egy.-i katedrára, a Debreceni Egy. Anthropológiai Int.-ében ad­junktus (1963–1966), de mivel vallási meggyőző­dését továbbra sem akarta feladni, ismét elbocsá­tották. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóint.-ében tud.-os főmunkatárs (1967–1969). A Párizsi Egy. (Sorbonne) Antropológiai Int.-e vendégelőadónak kérte fel (1970–1972), utóbb a belgiumi Louvain -la-Neuve Kat. Egy.-én lett egy.-i docens (1973– 1984), majd professzor (1985–1994). 1994-ben nyugdíjba vonult, s visszaköltözött Párizsba. – Nemzetközi tud.-os hírnevét az ősemberkutatás­ban elért eredményeivel alapozta meg. Első feltű­nést keltő közleménye 1957-ben, a L’Antropologie c. szakfolyóiratban jelent meg. Sokat és eredmé­nyesen foglalkozott a Mo. területén élt előemberek leleteinek tanulmányozásával: a subalyuki barlang neandervölgyi típusú gyermekének fogazatával és a világhírű vértesszőlősi előember maradványai­nak leírásával (az 1965. aug. 21-én kiásott nyak­szirtcsont alapján ~ határozta meg Homo erectus seu sapiens paleohungaricus [„Samu”] néven). – A belga király a Korona-rend Parancsnoki fokozata érdemrenddel tüntette ki (1988). Budakeszin he­lyezték örök nyugalomra. Nevét egykori moson­magyaróvári középisk.-jában tabló őrzi. F. m.: Métissage ou transformation? Essai sur les hommes fossiles de Palestine (L’Anthropologie, 5–6, 1957, 470–502. p.); A Homo sapiens fossilis nyakszirtcsontjának töredéke a tapolcai sziklafülkéből (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1., 1957, 60–69. p.); Le déploiement évolutif de l’Homo sapiens (Anthropologia Hungarica, 5, 1962, 1–111. p.); The dentition of the Subalyuk Neanderthal child (Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie, 54, 1963, 127–150. p.); L’occipital de l’homme mindélien de Vértesszőlős (L’Anthropologie, 70, 1966, 495–534. p.). Irod.: Eiben, O.: A. T. 1928–2003 (Homo: Journal of Comparative Human Biology, 54, 2004, 195–196. p.); Gyenis Gyula: T. A. (1928–2003) (Anthropologiai Köz­lemények, 2003, 119–121. p.); Gyenis, Gy.: In memoriam A. T. (1928–2003) (Praehistoria, 4–5, 2004, 7. p.); Vander­meersch, B.: In memoriam A. T. (1928–2003) (Bulletins et Mémoires de la Société d’Anthropologie de Paris, 15, 2003, 5–6. p.); Toussaint, M.: In memoriam: A. T. (1928–2003): un demi-siècle de recherches anthropolo­giques (Anthropologica et Praehistorica, 116, 2005, 17–23. p.). – Bibl.: Makra, Sz.: A. T. (1928–2003): biographical sketch and bibliography (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 102, 2010, 269–279. p.). Fotó: ismeretlen felv., MTM Embertani Tár Adattára Makra Szabolcs Thoma Lászlóné Nagyváthy Éva (1944. jan. 28. Rimaszombat – 2014. márc. 7. Bp.) könyvtáros, nép­művelő. – Férje dr. Thoma László (1943–2007) társa­dalomkutató, egy.-i tanár, esszéíró. – A debreceni KLTE BTK-n könyv - táros–népművelő szakon végzett (1974). Az egy. után a Pest M.-i Művelődési Központ és Könyvtárban dolgozott, majd a M. Ke ­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Múz. könyvtárosa és népművelője (1979–1983), egy rövid kitérő után visszatérve, nyugdíjazásig a múz. munkatársa volt (1984–2001). – Részt vett az állandó és időszaki kiáll.-ok kidolgozásában, népművelőként és tárlatvezetőként a múz. cso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom