Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
T
352 Temesváry 1987); Strobenz Frigyes Münchenben élt magyar festő munkássága. 1856–1929 (Művészettörténeti Értesítő, 1990. 1–2, 99–120. p.); Sterbetz István: Védett természeti értékeink a magyar képzőművészetben – Ihlető természet. Szerk. (Bp., 1999); Korda Vince: egy művészi életút a szépség igézetében (Bp., 2000). Irod.: T. K. művészettörténész hagyatéka (MTA Művészettörténeti Int., Adattár, Fondjegyzék: MI –C-I-223 MTA BTK MI, ajándék Sterbetz Katalintól, 2013); ÚMÉL; KMML. Fotó: Sterbecz Katalin, a család tulajdona Bakó Zsuzsanna Temesváry Ferencné: → T. Bruder Katalin Tésik Józsefné: → T. Knotik Márta Thain János; Ján Thain (1885. szept. 5. Érsekúj vár – 1953. nov. 17. Érsekújvár [Nové Zámky, Csehszlovákia, ma Szlovákia]): gimn.-i rajztanár, festő, grafikus, néprajzi gyűj - tő, múzeumalapító. – Az érsekújvári M. Kir. Állami Pázmány Péter Gimn.-ban érettségizett. A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n szerzett rajztanári oklevelet (1907– 1911). – 1911-től az érsekújvári gimn. rajztanára, 1941–1947 között az isk. címzetes ig.-ja. Nyugdíjba vonulásáig az intézményben tanított. – Képzőművészi alkotásai főként tájképek, portrék, szecessziós jellegű figurális művek, számos művén Érsekújvárt is megörökítette. Restaurálta a kürti kálváriát és Ciglédke búcsújáróhely kápolnáját (1934), megfestette a jászfalui templom főoltárképét (1938). – A régi korok tárgyai iránti szeretete tanári mindennapjaiba is beférkőzött, gyűjtőszenvedélye diákjait is megfertőzte. Tanítványa, Luzsicza Lajos emlékezése szerint „idővel Újvár minden magyar gimnazistája gyűjtögető aktivistája volt neki, de a bejárók sem akartak lemaradni, ki is hoztak mindent: pénzérméket, régi kabátokról való ezüstpitykéket, selyemkendőket, főkötőket, mindent, ami Érsekújvár múltjából még fellelhető volt“. Magángyűjt.-ét nyilvánosan először az 1927-ben Komáromban megrendezett M. Mezőgazdasági, Ipari, és Népviseleti Kiáll.-on mutatták be; érsekújvári népviseletgyűjt.-ének gyönyörű darabjait, vmint népművészeti alkotások remekeit állította ki, faragott pásztorbotoktól kezdve egészen az ötvösművekig. A kiállított tárgyakat a város közönsége az 1930-ban, Érsekújvárban megrendezett népművészeti kiáll.-on láthatta viszont. Az 1930-as évek második felében tevékenységének súlypontja a művészi szférából a múz.-i tevékenységre került át. Gyűjt.-e gyorsan felkeltette a szak emberek figyelmét és muzeológusok, néprajzosok, különféle tud.-os körök érdeklődésének középpontjába került, amelyek az együttműködés reményében szólították meg őt. Gyűjt.-ének darabjai így folyamatosan helyi vagy orsz. kiáll.-okon jelentek meg. Érsekújvár török uralom alóli felszabadulása 250. évfordulójának emlékére rendezendő kiáll. szervező biz.-ának elnökévé választották (a biz. tagja volt még Szőke Béla régész és Albrecht Lajos törzskapitány). Az 1935. aug. 19–31. közötti időszakra tervezett kiáll. nyitvatartását, a nagy érdeklődésre való tekintettel, több alkalommal meg hosszabbították. A városi ünnepségek elmúltával a kiáll. anyagának nagy részéből – főként ~ és a múz.-i biz. tagjainak erőfeszítése nyomán – 1936-ban megalakult az ér sekújvári Városi Múz., amelynek első ig.-ja ~ lett. 1936 júl.-ában a város vezetése a múz. gyűjt.-ét hivatalosan is átvette. A múz.-i gyűjt. alapjait ~ néprajzi és történelmi tárgyú múz.-i darabjai, vmint egykori tanítványának, Szőke Bélának az őskori régészeti gyűjt.-e alkotta. A város 1945. évi évi szőnyegbombázása során a gyűjt. nagy része odaveszett, mivel a múz.-nak otthont adó Oroszlán Szállót találat érte. – A bp.-i Nemzeti Sza lon egyesület, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület (Pressburger Kunstverein), a beszterce bányai Szlovákiai Képzőművészek Társasága, a M. Tud.os és Irodalmi Társaság tagja, az érsekújvári Muzeológiai Társaság elnöke. – A ~ alapította múz. a mai napig fennáll, 2005 óta viseli a Thain János Múz. nevet . A múz. falán 2002-ben avatták fel emléktábláját. A népművészeti és néprajzi tárgyakon kívül ~ levelezésének nagy része, vmint az Érsek újvár és környékének népi építészetét dokumentáló, rajztehetségének köszönhetően abszolút hiteles és művészi kivitelezésű dokumentumrajzai is a múz. gyűjt.-ébe kerültek. A hagyaték nagy részét Thirring Viola színművésznő, ~ unokája őrzi. F. m.: Érsekújvár műemlékei (Érsekújvár, 1932) ; A paraszti ötvösművészet (Forum, Művészeti Folyóirat, 1936. VI. 4, 25–26. p.); Kisalföldi és gömöri népi építészet . Tichy Kálmánnal [rajzgyűjt.]. S. a. r., tanulmány: Liszka József (Series historica ethnographiae, Néprajzi Múzeum, Bp., 1991).
