Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
338 Sztrakoniczky restaurátor volt; 42 évi munka után, 2008-ban vonult nyugállományba. Szakterülete a festményrestaurálás, ezen belül a 19–20. sz.-i vászonképek restaurálása. A képrestaurálást a MNG-ban a tapasztalt festőművész és restaurátor Sárdy Brutustól (1892–1970), a restaurátor osztály vezetőjétől tanulta. Kiemelkedő munkája Borsos József Libanoni emír c. olajfestményének restaurálása (2002). A MNG anyaga mellett az MTA képtára, a sárospataki múz. tulajdonában lévő képeket, vmint számos magángyűjtő festményeit restaurálta. Nagy elismerést hozott számára az egri Dobó István Vármúz. festményének a restaurálása (1995); Cesare Fracanzano (1605–1651) Avi lai Nagy Szent Teréz az angyallal (1640-es évek, olaj/vászon) c. művén a restaurálás után olvashatóvá vált az angyal kezében tartott könyvlap felirata. F. m.: Hódmezővásárhelyi festett faláda konzerválása és restaurálása (Múzeumi Műtárgyvédelem, 1981. 9. Bp., 1984, 173–184. p.; https://library.hungaricana.hu/hu/ view/Mutargyvedelem_1981_09/?pg=174&layout=s). Irod.: A restaurálás művészete. Kiemelkedő restaurálások a Nemzeti Galériában 1957–2011 (Az MNG kiadványai, 1914. 3. 194. p.; https://issuu.com/szepmuveszeti/docs/a_restaur_l_s_m_v_szete). Fotó: a család tulajdona Morgós András Sztrakoniczky Károly dr. (1889. jan. 30. Besz tercebánya – 1915. máj. 28. Tamanowice/Radymno [Galícia] mellett hősi halált halt): jogász, művészeti író, múzeumőr. – Írói névváltozatai: Jean Preux, J. P., Sz. K., Szy, y K, y k., –y K–, (y K.), (y k.). – A Bp.-i Tudományegy.-en jogi doktorátust szerzett (1906– 1910). A bp.-i Szent Imre Koll. diákjaként Fieber Henrik prefektus volt a mentora. Egy.-i évei alatt jelent meg Az esztetikus élet c. tanulmánya (Egye temi Lapok, XX, 1907. nov. 16. 8–10. p.). 1907-től kezdve több művészeti és társadalmi lapban publikált főképp esztétikai témájú esszéket, glosszákat. Jelentős képzőművészeti, irodalmi, színházi, filmkritikai tevékenysége. Kiemelt figyelmet szentelt a modern művészeteknek, a díszítőépítészetnek. 1907–1915 között jelentős lapokban jelentek meg írásai: Alkotmány , Budapesti Hírlap , Élet, Az Est , A Hét , Keresztény Magyar Ifjúság , Magyar Figyelő, Nyugat , Színházi Élet . 1911-től halálig az Alkotmány és a Magyar Iparművészet c. folyóiratok munkatársa volt. 1912-től szerk. a Művészeti Krónika c. lapot. – 1912. ápr.-tól a Szép művészeti Múz.-ban (SzM) dolgozott, 1914. jún.tól fizetéstelen múz.-i segédőr. 1913-tól a Modern Grafikai Gyűjt.-be osztották be Meller Simon mellé. Feladatát, a grafikai lapok rendszerezését, feldolgozását nagy tudással, precizitással látta el. Élénk kapcsolatot tartott a kortárs művészekkel. A modern művészet fogalmának általa vallott értelmezését figyelemre méltónak tartja a korszakkal foglalkozó szakirodalom. Az 1914-ben elnyert Fraknói-díjból a római Történeti Int.-be készült tanulmányútra, művészettörténeti tanulmányainak folytatására. Ígéretes pályafutását az I. vh. szakította meg, a galíciai fronton fejlővést szenvedett és hősi halált halt. Hamvait 1916-ban szállították haza, s máj. 25-én temették újra a bp.-i Kerepesi úti temetőben. – Többek között tagja volt a Katholikus Írók és Hírlapírók Orsz. Páz mány-Egyesületének, az Orsz. Régészeti és Embertani Társulatnak. – A SzM ~ és Gráczol János altiszt emlékére az épület előcsarnokában Kisfaludy Stróbl Zsigmonddal készíttetett emléktáblát, amelyet 1929. febr. 26-án Petrovics Elek avatott fel. F. m.: A ma festészete (Élet, I, 1909. 18, 567–569. p.); Az üvegfestészet (Magyar Iparművészet, XV, 1912. 9, 362–368. p.; új közlése: Korszerű egyházi művészet . Kiad. Fieber Henrik. Bp., 1913. [7. p.]); Kecskemét (Művészet, XI, 1912. 10, 395–400. p.); Rodin, a rajzoló (Nyugat, V, 1912. 23, 854–856. p.); A képzőművészet modern törek vései (A Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület évkönyve, Nagybecskerek, IV, 1912, 88–97. p.); A modern művészet problémái. Felolvastatott a Te mesvári Katholikus Kör Élet-estélyén (Élet, IV, 1912. 50, 1576–1581. p.); A Pálffy-gyűjtemény (Alkotmány, XVIII, 1913. 66, 1–3. p.); Az építőművészet kritikája (Magyar Iparművészet, XVI, 1913. 8, 312–314. p.); A Magyar Színpad (A Magyar Iparművészet színházi száma. Uo., XVII, 1914. 1, 34–37. p.); A dekoratív szobrászat (Uo., XVII, 1914. 4, 155–161., 165–166. p.). Irod.: Csathó Kálmán: Sz. K. (Magyar Figyelő, V, 1915. II, 461–462. p.); a. j.: Sz. K. (Élet, VII, 1915. 24, 578. p.); Di. [Dömötör István?]: Sz. K. (Művészet, 1915. 6, 270–272. p.); Halasi Andor: Sz. K. (A Hét, XXVI, 1915. 24, 301–302. p.); Márkus László: Sz. K. (Alkotmány, XX, 1915. 155, 1–2. p.); Lendvai István: Kórus a pokolban, Sz. K. emlékének [vers] – Meller Simon: Sz. K. – Erdély Jenő: Sz. K. (Jún. 10.) – Lengyel Menyhért: Sz. K. (Nyugat,