Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
339 Szuchy 1915. 12, 647., 692–694. p.); (tkh.): Sz. K. (Alkotmány, XX, 1915. 158., 12–13. p.). Sz. K. hősi halála (Budapesti Hírlap, XXXV, 1915. 156, 15–16. p.); In memoriam Sz. K. (Magyar Iparművészet, XVIII, 1915. 165, 243–244. p.); Kedves Bajor Gizi! Levelek Bajor Gizihez. Vál. Staud Géza (Bp., 1967; Sz. K. 20 levelével, 5–48. p.); Illés Eszter: Sz. K. bibl. (SzM Könyvtár. A SzM bibl. Személyi bibl. szépmuveszeti.hu; https://bibliografia. szepmuveszeti.hu/2020_honlap_muveszettorteneszek/ Sztrakoniczky_Karoly.pdf). Fotó: Művészet XIV. 1915. 6.: 270. p. Illés Eszter Sztrinkó István (1953. jún. 30. Jánoshalma – 1992. nov. 2. Kecskemét): tanár, etnográfus, megyei múzeumigh. – A kecskeméti Katona József Gimn.-ban tanult, majd a debreceni KLTE-n szerzett történelem szakos tanári és etnográfus oklevelet (1972–1977). – Már utolsóéves hallgató korában a kecskeméti Katona József Múz. ösztöndíjas munkatársa volt. Néprajzos muzeológus, majd 1979-től haláláig a Bács-Kiskun M.-i Múz.-i Igazgatóság igh.-e. Szerteágazó tárgygyűjtő tevékenységet folytatott Bács-Kiskun m. településein, jelentős szerepet vállalt a Duna–Tisza köze népművészeti örökségének feltárásában és kiáll.-okon, könyvekben való megismertetésében. Kiáll.-ai közül kiemelkedik a Mezővárosi népművészet c. (Novák Lászlóval, 1982), amelyben Kecskemét és Nagykőrös tárgykészítő mesterségeit és népművészeti alkotásait mutatták be. Több Duna–Tisza közi településen (Szalkszentmárton, Kiskunmajsa, Szabadszállás) szervezett közös kutatásokat, amelyek egyaránt célozták a tárgyi anyag gyűjtését és a tud.-os feltárást, feldolgozást. Felügyelte a vidéki muzeális intézményeket és tájházakat, nagy szerepe volt Bács-Kiskun m.-ben a TIT néprajzi ismeretterjesztő tevékenységében is. Tud.-os érdeklődésének homlokterében a népi építészet állt, de járatos volt a néprajz számos más területén is. Részletező tanulmányokat közölt az Alföld népi építészetének jellegzetes építőtechnikáiról és anyaghasználatáról, számos archaikus forma továbbéléséről értekezett. Több településmonográfia építészeti fejezetét írta meg, a Duna–Tisza köze építkezésének néprajzából készült egy.-i doktori értekezése is (1984). Eredményesen vizsgálta a Duna–Tisza-köze népművészeti hagyományát, a tanyák és a városok árucserekapcsolatát, a parasztok tájátalakító tevékenységének és életmódváltozásának problematikáját. Nagy figyelmet szentelt a néprajz tudománytörténetének (Bellosics Bálint, Györffy István, Szabó Kálmán munkássága) és a régi szépirodalom néprajzi vonatkozásainak. Szemléletét a történetiség, vmint a tárgyi univerzum és a gazdasági-társadalmi folyamatok kapcsolatának komplex látásmódja jellemezte. Kiemelkedő szerk.-i és tudományszervezői tevékenysége: elsősorban a Bács-Kiskun m.-i múz.-i kiadványok, sorozatok (Cumania , Múzeumi ku tatások Bács-Kiskun megyében, A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei) szervezője ként, ill. szerk.-jeként jeleskedett. – Gunda Béladíj (1987), Jankó János-díj (1988). F. m.: A három város népművészete (Zárótanulmány). In: Mezővárosi népművészet: Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Szerk. is, Novák Lászlóval (Az Arany János Múzeum kismonográfiái. Nagykőrös, 1982. 177–213. p.); Tűzhelyek a Duna-Tisza közi lakóházban (Cumania, VIII. Kecskemét, 1984, 437–470. p.); Népi építészet a Duna–Tisza közén (Studia Folkloristica et Ethnographica 22. Debrecen, 1987); Néprajzi muzeológia Bács-Kiskun megyében. In: Néprajz a magyar múzeumokban . Szerk. Selmeczi Kovács Attila–Szabó László (Bp.–Szolnok, 1989, 243–252. p.); A népi kultúra tárgyi világának változatai a Duna–Tisza közi tanyákon. In: Tanakodás a tanyákról . Szerk. Csatári Bálint (Kecskemét, 1990, 88–94. p.). Irod.: Ujváry Zoltán: In memoriam Sz. I. (1953–1992). In: In memoriam Sz. I. Szerk. Ujváry Zoltán (Folklór és Etnográfia 85. Debrecen, 1994, 5–12. p.); Héjjas lldikó– Romsics Imre: Sz. I. tudományos munkássága (Bibl.) (Uo., 527–534. p.); Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén. Sz. I. hagyatéka alapján írta és s. a. r. Szabó László (Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008; Sz. I. életpályájával és műveinek bibl.-jával; https://library.hungaricana.hu/en/ view/MEGY_BACS_MonumentaMuzeologica_02/?query=SZtrink%C3%B3&pg=0&layout=s). Fotó: a család tulajdona Viga Gyula Szuchy M. Emil; Szuchy Emil Miklós; Szűcs Emil (1912. okt. 6. Csicsóka, Zemplén vm. – 2005. dec. 22. Révkomárom [Komárno, Szlovákia]): színházi és filmrendező, köz- és művészeti szakíró, író, műfordító, színház- és múzeumig. – Apja Szuchy Emil g. kat. pap, teológiai tanár, író (álneve: Eöry Örs), felesége (1952-től) Szőcs Magdolna pedagógus, pedagógiai szakíró. – Az eperjesi Ev.
