Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
303 Steinhausz szerzett diplomát (1987). – Képesítés nélküli tanár Zalabéren (1971), Zalaegerszegen a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Int.-ben dolgozott (1971–1979). A M. Olajipari Múz. tör ténésze (1979-től), igh.-e (1985–2007). Az új- és legújabb kori gazdaságtörténettel foglalkozott; fő kutatási területe a M. Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) története, a koncepciós perek, az ipari szociálpolitika mo.-i múltja. Emellett helytörténeti kutatásokat is végzett, részt vett több település történetének megírásában, és segítette több település helytörténeti gyűjt.-ének és kiáll.-ának kialakítását. Kutatta és megírta a D-i határvédelmi rendszer kiépítésének történetét is. Az 1980-as évek közepétől számos társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásában vett részt: Egervári Helytörténeti és Községszépítő Egyesület, Zalai Egyesületek Szövetsége, Egervári Estékért, Hagyományokért Kulturális Alapítvány, Páka Értékeiért Egyesület. Alelnöke volt a Város- és Faluvédők Szövetségének (2001–2011). Egerváron több rendezvényt szervezett, pl. a Széchenyi Bicentenáriumot, az Egervári László Emléknapokat, a Középkori Zala és Vas m.-i Mezővárosok Találkozóját és a Nádasdy Évet. Szervezője és vezetője volt az Egervári Esték nyári rendezvényeinek. 93 tanulmány, szakcikk, 83, többnyire városvédő cikk fűződik a nevéhez. Számtalan tud.-os konferencián adott elő és több település címerét tervezte. 1991 óta szerk. az Értékmentő c. folyóiratot, a Város és Faluvédő Szövetség lapját. 2007-ben nyugdíjba vonult, 2008-ban elhagyta szülőfaluját, és Pákára költözött, ahol aktívan bekapcsolódott a falu kulturális és közéletébe. – Murvay-díj, Podmaniczky-díj (1992), Egervárért (Pro Urbe) díj, Kós Károly díj. Egervár díszpolgára (2010). F. m.: A MAORT – olaj, gazdaság, politika (Bp., 1998); Egervár. Vándor Lászlóval (Száz Magyar Falu Köny vesház, Bp., 2001); Lovászi. Tóth Sándorral (Száz Ma gyar Falu Könyvesház, Bp., 2002); Munkások a fekete arany birodalmában (Zalaegerszeg, 2004); Erődök Páka környékén –a déli határvédelmi rendszer történetéhez 1948–1958 (Páka, 2006); Erődország. A déli határvédelmi rendszer létesítésének és lebontásának története 1948–1958 (Bp., 2007); A politika csapdáin át. A MAORT története 1938–1948 (M. Olajipari Múz., Zalaegerszeg, 2008); Az 1956-os forradalom az olajiparban. Horváth Róberttel és Tóth Jánossal (Zalaegerszeg, 2016). Irod.: Ki kicsoda Zala megyében? Szerk. Rikli Ferenc (Nagykanizsa, 2005); Molnár László: Emlékezés S. L.-ra (Pannon Tükör, 22., 2017. 5, 114–115. p.). Fotó: a szerző archívumából Molnár László Steinhausz György (1947. szept. 15. Bp. – 2013. aug. 1. Várpalota): helytörténész, idegenforgalmi és művelődési szakember. – Nagyapja Tímár József főjegyző, író, zenekarszervező, Csopak kulturális életének meghatározó személyisége. – Put nokon, a Mezőgazdasági Technikumban érettségizett (1966) a veszprémi Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzőben fel sőfokú idegenforgalmi menedzser képesítést szerzett (1994). – Gyakornok a Kertészeti Főisk. Tangazdaságában (1966–1968), majd a Vetőmagtermeltető Vállalatnál (1966–1969), fafaragó Nyitrai Ferenc iparművésznél (1969–1970), kultúrfelelős Csopakon, az Állami Gazdaságok Üdülőjében (1970–2003), utóbb idegenforgalmi vállalkozó (1991–2004). – 1975-től helytörténeti kutatásokat folytatott Csopakon. A Veszprém M.-i Múz.-i Egylet (Veszprém megyei Múzeumok Baráti Köre) alapító tagja (1979-től). A Csopaki r. kat. egyházközség világi elnöke (1985–1993). 1980-tól községi tanácstag, képviselő, a kulturális albiz. elnöke, kulturális tanácsnok (2002–2006), Csopak alpolgármestere (2006-tól). A Csopaki Borhetek szervezője, a falut bemutató séták, vmint a környék történelmét megismertető hajókirándulások vezetője; ezért kapta a „Csopak Köztársaság Admirálisa” megtisztelő címet. Jankovits Gusztáv festőművésszel létrehozta a Csopaki Galériá t (1995), kiáll.-okat szervezett. – Kiváló Munkáért (1980), Csopak Községért Érdemérem (1997), M. Arany Érdemkereszt, Csopak Község Díszpolgára (2010). F. m.: Csopak. Kezdetektől 1945-ig (Győr, 1977); Csopak földrajzi nevei (Csopak, 1993, kézirat); Csopak. Fotóal bum. Róka Lajossal (Veszprém, 1996); Csopak története 1914–1945. Társszerző (Veszprém, 1997); Tímár József élete és összegyűjtött írásai. 1–3. (Csopak, 1998); Csopak Anno. Róka Lajossal (Csopak, 2006); Vízimalmok Cso pakon. Wöller Istvánnal (Csopak, 2011); Tímár József:
