Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

291

Scherfel

1981-ben a BTM Új és Legújabbkori Főosztálya bútorgyűjt.-ében bútorrestaurátor lett, 1982-ben átkerült a Központi Múz.-i Igazgatóság (KMI) Restaurátor Osztályára. Részt vett a restaurátorképzésben; gyakorlatokat tartott a restaurátori, ill. a fa szakrestaurátori tanf.-on és a főisk.-i tárgyrestaurátorképzésben. – Speciális szakterülete a bőrrel borított fatárgyak restaurálása volt. Jelentős munkái: empire komód ((BTM, 1982–1983), empire garnitúra (kétajtós szekrény, ágy, asztal; BTM, 1984–1986), 3 db kárpitozott, festett bőrborítású támlásszék (Storno Múz., Sopron, 1986), 18. sz.-i, nyolcszögletű, négyfiókos intarziás asztal (István Király Múz., 1988–1990), 20. sz.-i empire redőnyös sakkasztal (István Király Múz., 1988–1990). – A Művészeti Alap tagja (1988-tól).

F. m.: 19. századi fiókos írókomód restaurálása

(Múzeumi Műtárgyvédelem 16., 1987, 161–176. p.); XVII. századi karosszék történeti és technikatörténeti kutatása (Mű

tárgyvédelem 23, 1994. Bp., 1995. 7–12. p.).

Fotó: S. J. 1988-ban, Morgós András felv.

Morgós András

Scherfel Vilmos Aurél; Scherfel V. Aurél (1835. ápr. 23. Felka, Szepes vm. – 1895. ápr. 24. Felka): gyógyszerész, botanikus. – Előkelő prot. családból származott, apja Scherfel Jonatán (más forrásokban József) gyógyszerész. – Elemi isk.-it Felkán, a gimn. négy osztá lyát Rozsnyón végezte. A Bécs Egy.-en rk., majd r. hallgató volt (1850–1855). Többek között botanika- és kémiaelőadásokat hallgatott, majd gyógyszerész oklevelet szerzett (1855). – Apja halála után átvette és vezette annak felkai gyógyszertárát (1855–1891), Ótátrafüreden fiókgyógyszertárat nyitott (1882). Nyugállományba vonulása (1891) után A Tátra-flóra

c. tud.-os munkán dolgozott, amelyet halála miatt nem tudott befejezni. – Szenvedélyes turista volt, kiválóan ismerte a Tátrát. A gyógyszertár vezetése mellett a Szepesség növényvilágát és ásványvizeit is kutatta. Számos szepességi ásványvíz tud.-os vegyelemzését saját kémiai laborjában végezte el. A maga korában a szepességi flóra egyik legjelentősebb kutatója volt, préselt növénygyűjt.-e jól reprezentálta a vizsgált terület flóráját. Alapításától tagja volt a szepességi központú Mo.-i Kárpát Egyesületnek, amelynek fő céljai közé tartozott a tátrai turizmus népszerűsítése, ezért tagjai hazai és nemzetközi kiáll.-okon is részt vettek, ill. célul tűzték ki egy helyi múz. felállítását is. A Párizsban megtartott nemzetközi földrajzi kiáll.-on az egyesület ~ herbáriumából is bemutatott példányokat (1875). A párizsi kiáll. sikere után jelentős herbáriumi anyagot ajánlott fel a Mo.-i Kárpát Egyesü

let múz.-a számára, ami hozzájárult ahhoz is, hogy beválasztották az egyesület Múzeumalakító Biz.-ába (1876). Miután a Kárpát Egyesület vezetősége úgy döntött, hogy az egyesület múz.át Késmárkról Poprádra és nem Felkára helyezik át (1881), ~ kezdeményezte egy, az egyesülettől független felkai Tátra Múz.

felállítását, amelyet a következő évben a város támogatásával nyitottak meg (1882). A Tátra Múz. számára ~ jelentős herbáriumot ajánlott fel, és alapításától kezdve az intézmény ig.-ja volt (1882–1895). Botanikai gyűjt.ének nagy része még életében a múz. tulajdonába került, halála után pedig a teljes herbáriuma és gazdag könyvtára is a múz.-é lett. – Publikációiban elsősorban a Szepesség növényvilágával és ásványvizeivel foglalkozott. Több összefoglaló jellegű munkája jelent meg a Tátra és a Szepesség növényvilágáról. Cikkeit a következő időszaki kiadványokban publikálta: Annalen des k. k. naturhistorischen Hofmuseums, Értekezések a természettudományok köréből, Mathematikai és Természettudományi Értesítő, A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve, Turisták Lapja

, Ter

mészettudományi Közlöny, Verhandlungen der zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien, Zipser Anzeiger, Zipser Bote

, ill. több cikke megjelent A felkai Tátra Múzeum első jelentésében. A Magyar

országi Kárpátegyesület évkönyvének szerkesztő

biz.-i tagja (1880–1884). – Aktívan részt vett a szepességi egyesületi életben. A Mo.-i Kárpát Egyesületnek alapításától választmányi tagja volt (1873–1895). Jelentős szerepet vállalt a M. Turista Egyesület Tátra Osztályának létrehozásában (1892). Tagja volt a Szepesi Tanító Egyesületnek és a Szepesi Orvos- és Természettud.-i Egyesületnek. Felka polgármestere (1868–1870), emellett a felkai ev. egyház presbitere (1860–1886), 19 éven át a helyi elemi isk. felügyelője volt.

F. m.: Adalékok a szepesi Tátra alhavasi és havasi virá

nyának ismertetéséhez. I–II. (Magyarországi Kárpáte

gyesület évkönyve, 6, 1879, 245–287. p.; 7, 1880, 299–371. p.); Szepes vármegyében eddig észlelt vadon termő vagy nagyban mívelt edényes növények rendszeres jegyzéke (Felka, 1888); Szepes vármegye növényzeti viszonyai

(Szepesi Emlékkönyv 1888, Szepesváralja, 74–93. p.).