Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
292 Schiller Irod.: Strauch Béla: Sch. V. A. (Turisták Lapja, 7, 1895, 105–108. p.). Borbás Vince: Sch. V. A. emléke (Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz, 28, 1896, 49–63. p.). Cornides Károly: Sch. V. A. emlékezete (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 4, 1928, 277–280. p.); Szinnyei XII.: 378–380. p. Fotó: MTM Fotógyűjteménye Pifkó Dániel Schiller Rezső (1888 k. ? – 1972 Bp.): múz.-i gazdasági vezető. – A Vallás- és Közoktatásügyi Min. (VKM) Számvevőségének alkalmazásában számgyakornok, majd számtiszt volt. Múz.-i pályáját az Orsz. Szépművészeti Múz. -ban 1912-ben, számtisztként kezdte. 1920 ápr.-ában a M. Nemzeti Múz. másodtitkárává nevezték ki, amely tisztség ben a múz.-i pénztár kezelését, a gazdasági ügyek intézését látta el. A múz. Gazdasági Hivatalának (GH) 1920. szept.-i létrehozása után annak első vezetője lett; hivatalos kinevezését 1922 júl.-ában kapta meg. Meghatározó szerepe volt a hivatal felállításában és megszervezésében. Nevéhez fűződik a (rendszeres) múz.-i belépődíj bevezetése. 1931-től a GH-t gazdasági ig.-i címmel vezette. 1934-től a közgyűjt.-ek ekkor létrehozott központi (szűkkörű) vezető testületének tagja a MNM Tanácsában. Ettől fogva az integrált, nagy közgyűjt.-i szervezet összevont gazdasági ügyintézését is vezette. 1936-ban érdemei elismeréséül kormányfőtanácsosi címet kapott. 1944-ben, mint egy hivatalos jelentés fogalmaz, „a minisztériumban nyert beosztást”. Ezek után már csak arról van hivatalos hír, hogy 1945 máj.-ában azon számos VKM min.-i tisztviselő között volt, akit állásából felfüggesztettek. Több mint három évtizedes múz.-i munkássága alatt több jelentős időszaki kiáll. létrehozásában is segédkezett. Hivatali állása mellett több szakmai és társadalmi szervezetben vállalt titkári és főként pénztárnoki tisztséget és munkát. Irod.: Debreczeni-Droppán Béla: Száz éves a Magyar Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatala (https://mnm. hu/hu/cikk/szaz-eves-magyar-nemzeti-muzeum-gazdasagi-hivatala) Debreczeni-Droppán Béla Schmidt Antal (Anton, Antoine) (1880. febr. 9. Lugos – 1966. szept. 17. Bp.): zoológus, múzeumig. – A négy alsó elemi osztályt a Győri Kat. Gimn.-ban, a felsőbbeket Pápán, a Ref. Gimn.-ban végezte, uo. érettségizett. Egy.-i tanulmányait a bp.-i PPTE-n végezte, cum laude eredménnyel doktorált (1913). – 1903-tól a MNM szolgálatában segédőr, őr, ig. őr, osztályig. (1919-től), majd ig. (1935–1939, nyugdíjba vonulásáig). Szolgálati éveit a múz.-i lepkegyűjt.-ben kezdte Abafi-Aigner Lajos és Uhryk Nándor mellett, 1908-tól a gyűjt. vezetője. Egész múz.-i tud.-os tevékenysége a Lepkék (Lepidoptera) rendjével kapcsolatos. Összesen 21 lepkékkel foglalkozó munkája jelent meg, igen változatos témákban: fajcsoport-revíziók, fajleírások, fajmonográfiák, faunafeltárások és tudománytörténeti kutatások eredményei. Különösen jelentős a Körjegyű ardóc (Oxytrypia orbiculosa , „nagyfoltú bagoly”) fejlődési viszonyait feltáró monográfiája (1912), a magashegyi Psodos fajok Kárpát-medencei képviselőinek áttekintése (1930), ill. a Lángszinér-félék (Lycaenidae) családját képviselő Lycaeides argyrognomon és L. idas fajpár rasszcsoportjainak revíziója (1932). Közleményeiben 25 fajcsoport-nevet javasolt, ezek közül 17 a Pyralidae családot képviseli, nagy részük ma is érvényes. Tud.-os munkásságánál talán jelentősebb muzeológiai tevékenysége. A múz.-i gyűjt. számára megszerezte a Műegyetemen kallódó, tudománytörténeti szempontból rendkívül nagy jelentőségű Tobias Koy-gyűjt.-t és megvásároltatta Wilhelm Krone bécsi molyspecialista szakgyűjt.-ét, továbbá Kertész Aba (1857–1924) udvari orvos nagyszerű pillangógyűjt.-ét és dálnokfalvi Bartha Viktor (1879–1941) ezredes könyvtárát és gyűjt.-ét is. A lepkegyűjt. különböző törzsgyűjt.-i részeinek anyagait revideálta, újrarendezte, cserékkel, vásárlásokkal, saját hazai és Ny-európai gyűjtéseivel gyarapította. Különösen jelentős a Geometroidea, Microlepidoptera és Noctuoidea kategóriákat képviselő anyagokon végzett gyűjt.-i munkája, ill. a különlenyomat-gyűjt. elindítása. Kiemelkedő tudománytörténeti érték a M. Természettud.-i Múz. Tudománytörténeti Gyűjt.-ében felellhető levelezése. A ~-fond arról tanúskodik, hogy bizonyíthatóan közel 600 személlyel volt kapcsolatban. Intenzív levélváltást folytatott nemcsak korának legjelentősebb m. lepkészeivel (Diószeghy László, Pazsiczky fivérek, Pillich Ferenc), hanem külföldi partnerekkel is (Andreas Bang-Haas, Charles Boursin, Joseph Klimesch, Norman Riley, Charles Rothschild, Brisbane Warren). Kapcsolatainak köszönhetően a lepkegyűjt., az Állattár és a Nemzeti Múz. presztízse is jelentősen emelkedett szakmai
