Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
B
12 Bálintffy huzamokat, ill. az ókori és a középkori szálakat is. Szakmai érdeklődésébe nem csupán a m., hanem a Kárpát-medencei és szomszéd népek ünnepi hagyományai is beletartoztak. Kitért a prot. és az ortodox népi gyakorlatra is. Kutatásait, műveinek közreadását főként a Móra Ferenc Múz. ig.-ja, Trogmayer Ottó és néhány munkatársa segítette. Számos gyűjtőúton vett részt (1961–1976). Közel félezer közlemény, tanulmány és számos könyv fémjelzi munkásságát. Nagyhatású pedagógus volt. Figyelemmel kísérte, segítette a Szegedi Fiatalok Művészeti Koll.-ának tevékenységét. – Pályája során jelentős gyűjtőtevékenységet végzett: szentképeket, ponyvanyomtatványokat, szakrális tárgyakat, könyveket, írott és képi dokumentumokat gyűjtött, rendkívül fontosak az általa rögzített hanganyagok is. Hagyatéka a Móra Ferenc Múz.-ban található, ill. a múz. őrzi mintegy ötezer kötetes magánkönyvtárát is. – Tagja volt a Dugonics Társaságnak, a M. Néprajzi Társaságnak, a M. Nyelvtud.-i Társaságnak és a Szegedi Alföldkutató Biz.-nak. – A M. Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérme (1974) és Ortutay Gyula-díja (1981), M. Örökség díj (posztumusz, 1998). – Autóbaleset következtében hunyt el (1980). Szegeden utca, díj, tánccsoport, cserkészcsapat, több emléktábla, szeretetszolgálat, művelődési ház, alapítvány és több isk. viseli a nevét. A kelebiai (Szerbia) r. k. templomban vitrázsábrázolása látható. Szobra áll a szegedi Dóm tér Nemzeti emlékcsarnokában és a Mátyás téren. A szegedi Szt. Gellért-templom ajtaján érme, a Somogyi könyvtár 3. emeleti olvasótermében és a SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék róla elnevezett tantermében plakett őrzi emlékét. A szegedi-alsóvárosi Havi Boldogasszony-templomban emléktábla jelzi a tudós kedves imádkozó helyét. Nevét viseli a ferencesek új harangja (2005), ill. viselte a B. S. Valláskutató Int. (2009−2012). Szellemiségét követik a szegedi néprajzi tanszék Devotio Hungarorum, Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár, ill. A vallási kultúrakutatás könyvei c. sorozatainak kiadványai. A legjobb szakdolgozatot író diákokat a néprajzi tanszéken B. S.-éremmel jutalmazzák. Életműve a Csongrád M.-i Értéktárba is bekerült. Életéről film készült („a legszögedibb szögedi”. B. S. portré. Beszélgetőtárs: Trogmayer Ottó. MTV Szegedi Körzeti Stúdió, 1979). – Hetény János és ifj. Lele József kezdeményezte boldoggá avatását (1984), amely 2007-ben elindult. Elkészült az életszentségét igazoló Positio (2012); ennek 24 példányát befogadta a Szentszék Szenttéavatási Ügyek Kongregációja (2021. márc.), Ferenc pápa 2021. máj. 22-én jóváhagyta a B. S. hősies erényeiről szóló dekrétumot. F. m.: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Kiad. (Bp., 1942); Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből (Kassa, 1943; új kiad. Bp., 2009); Szegedi szótár. I–II. (Bp., 1957); A szegedi népélet (Szeged, 1958); Szeged városa (Bp., 1959); A szegedi paprika (Bp., 1962); Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából (Bp., 1974); Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. I–II. (Bp., 1977); Tombácz János meséi (Bp., 1975); Szeged reneszánsz kori műveltsége (Humanizmus és reformáció 5. Bp., 1975); A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I–IV. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976, 1977, 1980, 1983); A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok (Bp., 1981); Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom (Bp., 1983); Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Barna Gáborral (Bp., 1993); Breviárium (Szeged, 1997). Irod.: Péter László: B. S. munkássága. Vál. bibl. (Ethnographia, 1974); B. S.-emlékszám. Szerk. Gyuris György (Szegedi Műhely, 29. évf., 1990. 1–4. sz.); Ifj. Lele József: Az Úr készen találta őt. B. S. élete (Kecskemét, 1996); Rónai Béla: B. S.-ra emlékezem (Pécs, 2001); Csapody Miklós: B. S. élete és politikai működése 1904–1980 (Bp., 2004); Barna Gábor: „... szolgálatra ítéltél...” B. S. Emlékkönyv (Szeged, 2004); Bálint László: „Betyár” fedőnevű célszemély. B. S. születésének 100. évfordulójára (Bp., 2004); Péter László: A célszemély B. S. Ügynökjelentések, röpiratok, 1962–1965 (Szeged, 2004); Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem...” Beszélgetések B. S.-ral (Szeged, 2004); „Legszögedibb szögedi”. Emlékkiáll. B. S. születésének 100. évfordulóján. Szerk. N. Szabó Magdolna (Szeged, 2004); Gyuris György: B. S. munkássága (Bp.–Szeged, 2007); Csapody Miklós: B. S. (1904–1980). Életrajz (Bp., 2013); Barna Gábor: Isten szolgája, B. S., a szolgáló szeretet példaképe (Szeged, 2017); ÚMIL I: 110. p.; Szegedi egyetemi almanach I. (Szeged, 1996, 559. p.); RÚL II.: 181. p. Fotó: B. S. 1976-ban. Lantos Miklós felv., Móra Ferenc Múz., B. S. hagyatéka Glässerné Nagyillés Anikó Bálintffy Péter (1950. szept. 7. Bp. – 2002. nov. 17. Castiglione del Lago, Perugia, Olaszo.): falfestmény-restaurátor, gyűjtő. – Középosztálybeli értelmiségi családban született. Édesapja, Dr. ~ József (1924–2008) villamosmérnök, matematikus, édesanyja dr. Bruckner Piroska (1928–2012) orvos. – A bp.-i Táncsics Mihály utcai ált. isk.-ban, majd a
