Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
P
269 Petrovszki gyesről elnevezett Bryum haz slin szkyanumot vagy a Catharinaea pallidát. Munkás sága eredményeként jött létre a kolozsvári egy. Növénytani Múz.ának mohagyűjt.-e, a Briophyta Regni Hungariae, majd munkatársai hozzájárulásával a herbárium, a Flora Romaniae Exsiccata. Már a virágos növényekre vonatkozó vizsgálódásainak kezdeti éveiben társszerzője volt Mallász József; A virágoknak és a rovaroknak a beporzásban nyilvánuló kölcsönössége c. szakmunkáért együtt nyerték el a M. Természettud.-i Társulat Bugát-díját (1903). Az általa leírt vagy felfedezett, de mások által róla elnevezett virágos növényfajokkal (Astraglus péterfii; Centaurea péterfii) gyarapította Erdély flórájának ismeretét. Tiszteletére egy új rovarfajt is elneveztek (Otiorrhynchus peterfii Mallász, 1903). F. m.: Magyarország tőzegmohái (Növénytani Közle mények, 1904. 3., 137–169. p.); Adatok a Bihar-hegység mohaflórájának ismeretéhez (Mathematikai és Ter mészettudományi Közlemények, Bp., 1908, 1–74. p.); Bryológiai Közlemények. I–II. (Növénytani Közlemények, II, 1903, 171–173. p.); Bryológiai közlemények. III–IV. (Növénytani Közlemények, V, 1906, 46–48. p.); Bryológiai közlemények V. (Botanikai Közlemények, X, 1911, 14–17. p.); Bryophyta regni Hungariae exsiccata. Társszerző (Kolozsvár, 1916); Adatok Erdély flórájához (Magyar Botanikai Lapok, XVII. 1918, 58–63. p.); Adatok Déva flórájához (Publicațiile Muzeului Județului Hunedoara, II, XXIV. 1–2., 1926, 21–27. p.). Irod.: Győrffy István: P. M. 1875–1922 (Botanikai Közlemények, 1922. 20, 117–128. p.); Alexandru Borza: Bryologul M. Péterfi (Buletinul de Informații al Grădinii Botanice, III. 1923, 1–13. p.); Iosif Mallász: Reamintiri asupra bryologului Martin P. (Publicaţiile Muzeului Jud. Hunedoara, XXIV, 1926. 1–2, 3–24. p.); MÉL II.: 400. p.; RMIL IV.: 483–484. p. Fotó: Publicaţiile Muz. Jud. Hunedoara, II. 1926 Kocs Irén Pétery István (1928. nov. 26. Bp. – 2019. aug. 4. Bp.): építészmérnök, cserkészvezető. – A Bp.-i Műszaki Egy. Építészmérnöki Karán végzett. Sztálinvárosba (Dunaújváros) helyezték (1951), később Bp.-re került, a Pest M.-i Tanácsi Tervező Vállalattól ment nyugdíjba (1988). – Cserkészapródként a 319. sz. Török Gyula cserkészcsapat (1937), gimnazistaként a budai Szt. Imre Gimn. 25. sz. Szt. Imre csapatának a tagja (1940. szept.), őrsvezető (1945), segédtiszt (1946), rajparancsnok-helyettes (1948). A cserkészet megszüntetése után indiánként, majd turistakörként vezette a rajt; ez a katakombacserkészet időszaka. Újjáalakulásától (1989) részt vett a M. Cserkészszövetség munkájában: a 433. sz. Szt. Bernát csapat tagja, rajparancsnok (1993–1996), a M. Öregcserkész Találkozók állandó résztvevője. – A M. Cserkészszövet ség Gyűjt. (1989–2009) munkatársaként (2002-től) dr. Ferenc Mária és Bokody József alapítókkal segítette a m. cserkészet emlékeinek összegyűjtését, bemutatását. Aktívan dolgozott a gyűjt.-nek a Gödöllői Városi Múz.-ba való költöztetésében (2009), haláláig feladatot vállalt a múz. cserkészettörténeti anyagának folyamatos gyarapításában, ismeretei átadásában. – A kommunista diktatúra ideológiai önkényével szembeni ellenállásban való részvétel és a bp.-i szentimrevárosi ifjúság körében végzett nevelő- és közösségépítő munkájáért a M. Érdemkereszt Lovagkeresztje kitüntetésben részesült (2018). Irod.: MKL X.: 905–906. p. (http://lexikon.katolikus. hu/P/P%C3%A9tery.html); Czeglédi Noémi: Az élő cserkészgyűjtemény (Történeti Muzeológiai Szemle, 17, Bp., 2019. 243–252. p.). Fotó: ismeretlen felv., 2009 k., magántulajdon Czeglédi Noémi Pető Mária: → R. Pető Mária Petrovszki Ildikó (1964. aug. Békéscsaba – 2014. jan. Debrecen): etnográfus, muzeológus. – Férje Gulyás László fizikus. – A debreceni egy. történelem–néprajz szakán szerzett diplomát (1988). – Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a Déri Múz. néprajzi gyűjt.ében, s korai haláláig ez maradt egyetlen munkahelye. Szorgos, alapos munkát végzett, széleskörű szakirodalmi tájékozódás után fogott hoz zá egy-egy tárgycsoport feldolgozásához. A gyűjt.-ben őrzött viselethímzésekről, a zoboralji viseletről, a bőrruhákról készített leírásai nyomtatásban is megjelentek. Adatgazdag feldolgozást készített Biharkeresztes népi táplálkozási hagyományairól. A debreceni céhes ipar
