Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

P

261 Papp ső-Tiszavidéki Intéző Biz. műemléki tanácsának. Elismert vezetője, irányítója és szervezője a megyei honismereti mozgalomnak. 1970-től a Megyei Tanács Közalkalmazottak Szakszervezetének tit kára. A Jósa András Múz. Baráti Köre és a Tá­jak–Korok–Múz.-ok Klubja 1978. jan.-ban tit kárává választotta; tisztségét, közmegelégedésre, több alkalommal is meghosszabbítva, 1997. febr.-ig töltötte be, de az új évezred első éveiben is aktív tagja maradt a Baráti Körnek. – Szoc. Kultúráért (1961), Munka Érdemrend bronz fokozata (1974). F. m.: A honismereti (ifjúsági) pályázatok tapasztalatai (A Szabolcs-Szatmár megyei Honismereti Diáktábor módszertani levele. Nyíregyháza, 1976, 24–31. p.); Szélesre tárt kapukkal (Pedagógiai Műhely, V., 1979. 1, 59–71. p.); 10 éves a Nyíregyházi Múzeumbaráti Kör (Pedagógiai Műhely, XII., 1986. 4., 89–91. p.); A nyíregyházi Jósa András Múzeum Baráti Körének tizenöt éves története (A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIII–XXXV. [1990–1992], Nyíregyháza, 1993, 309–324. p.); 20 éves a Jósa András Múzeum Baráti Köre (Múzeumi Hírlevél, XVII., 7-8. sz., 1996. júl.–aug., 203–204. p.). Fotó: Jósa András Múz. Bene János Papp Gézáné: → Kaba Melinda Papp Jenő, dr. (1933. máj. 20. Bp. – 2017. dec. 11. Bp.): zoológus. – Édesanyja Marcsekényi Ibolya tanító, édesapja dr. Papp Ágoston gyermekorvos. Első felesége (1959-től) Kolep Irma könyvtáros, második felesége (1979-től haláláig) Árpási Ág­nes középisk.-i tanár. – A bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gimn.-ban érettségizett (1951), az ELTE TTK-n biológia–kémia szakon tanult, s szerzett zoológus diplomát (1956). Egy.-i doktor (1962), a biológiai tud.-ok kandidátusa (1976), az MTA doktora (2002, Taxonómiai, rend ­szertani, állatföldrajzi és alkalmazott entomológi­ai tanulmányok a Bracoidák köréből c. értekezésé ­vel). – A veszprémi Bakony Múz. muzeológusa (1956–1969), igh.-e (1967-től), a M. Természettud.-i Múz. muzeológusa (1970–1995, nyugdíjazásáig), a Hártyásszárnyúak gyűjt.-ének vezetője. Nyug­díjba vonulása után uo. 1998-ig szerződéses al­kalmazott, majd haláláig önkéntes kutató. – A gyilkosfürkészek (Hymenoptera: Braconidae) csoportjának világspecialista taxonómus kutató­ja, a Kárpát-medence, a palearktikus, orientális, ausztrálázsiai, afrotropikus és neotropikus terü­letek gyilkosfürkész-faunáját vizsgálta. Összesen 801 tud.-ra új fajt, 17 nemzetséget (genus) és 4 alnemzetséget (subgenus) írt le. Emellett közel 200, zömmel 19. sz.-i szerzők által leírt gyilkos­fürkészfaj kritikai revízióját, az eredetinél részle­tesebb, korszerűbb leírását is publikálta. Nevéhez fűződik Mongólia és Korea gyilkos fürkész­faunájának alapvetése, feltárása. Megalapozta a Bakonyi Múz. állattani, elsősorban rovartani gyűjt.-ét, és elindította a ma is tartó, a Bakony természeti képét feltáró nagyszabású kutatási projektet. A M. Természettud.-i Múz.-ban végzett munkásságának köszönhetően a gyilkosfür­kész-gyűjt. a Hártyásszárnyúak gyűjt.-ének leg­precízebben rendezett és egyik legértékesebb részévé vált, munkássága és típusanyagai megke­rülhetetlenek e darázscsoport nemzetközi kutatói számára. Értékes zoológiai szakanyagokat gyűjtött koreai, örményo.-i, indiai, jugoszláviai, bulgáriai és görögo.-i expedíciói során, és részt vett a hazai nemzeti parkok faunájának felmérésében. Berlin, Bécs, Brno, Drezda, Eberswalde, Innsbruck, Krak­kó, Leiden, London, Lund, München, Párizs, Prága, Szentpétervár, Varsó és Wageningen zoo­lógiai múz.-aiban, ill. int.-eiben járt tanulmány­úton, ill. végzett kutatómunkát. – Összesen 340 tud.-os közlemény szerzője, amelyek számos (e helyütt terjedelmi okokból fel nem sorolható), hazai és külföldi (több mint 20 országban) tud.-os szakfolyóirat hasábjain jelentek meg. A hazai zoológia számos szakfolyóiratát szerkesztette: A Bakony Természettudományi Kutatásának Ered­ményei (1964–1969), Folia entomologica hungarica (1971–1972), Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici (1973–1990), Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae (1990–1993). – A M. Rovartani Társaság tagja (1955–2017), választmányi tagja (1973-tól haláláig); a társaság a Frivaldszy Imre Emlékplakett bronz (1965), ezüst (1986) és arany (2004) fokozatával is kitüntette. Külföldi és hazai taxonómus kutatók közel 50 taxon elnevezésében örökítették meg a nevét. – Szoc. Kultúráért (1967, 1979, 1989), Dr. Szelényi Gusztáv Emlékérem (1996), Pro Studio et Fidei (2000). F. m.: Contribution to the braconid fauna of Yugoslavia. III (Hymenoptera: Braconidae) (Folia entomologica hungarica 30, 1977, 105–117. p.); Fürkészdarázs-al ­katúak IX/A – Ichneumonoidea IX/A ( Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom