Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
N
249 Németi Németh Ferenc (1930. febr. 28. Ebed [Obid, Csehszlovákia, ma Szlovákia] – 2007. Bp.): múz.-i fényképész, tartalékos hadnagy. – Szülőfalujában négy elemi és négy polgári isk.-i osztályt végzett. – Pályafenntartó munkásként két évet a párkányi vasútállomáson dolgozott. 1946 nov.ében, elkerülendő az É-Cseho.-ba törté nő átte lepítést, az éj leple alatt szüleivel együtt átszöktek a Duna mo.-i oldalára. Tát községben telepedtek le. Betanított munkásként a Tokodi üveggyárban, majd a nyergesújfalui M. Viskoza gyárban dolgozott. A fényképezéssel a M. Néphadseregben ismerkedett meg. 1950-ben katonának jelentkezett, és az újonckiképzés után fényképész, ill. alosztály-parancsnoki tanf.-ot végzett. Alhadnagyi rangban fényképész rajparancsnoki kinevezést kapott (1951–1957). Az 1956. évi forradalom és szabadságharc után nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, kérte a tartalékállományba helyezését. 1957. dec.től, nyugdíjba vonulásáig, 1990. dec. végéig a Hadtörténeti Múz. fényképésze. Múz.-i pályafu tásának első évtizedében – amíg a Fotóarchívum önálló gyűjt.-nyé nem vált – az archív fényképek felett is őrködött. Számtalan reprodukciót készített az archív fényképekről: kiáll.-okhoz, újságok, szakfolyóiratok, önálló kiadványok számára. Legjobban a tárgyfotózást szerette. Még nem digitális technikával dolgozott, hanem egyéni szakmabeli tudásának segítségével érte el a kiváló minőséget. A legigényesebb kiadók kérték fel a hadtörténeti, fegyvertörténeti, numizmatikai tárgyú kiadványok illusztrációinak elkészítésére. F. m.: fotóival illusztrált könyvek: Kerekes Zoltán: Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc. Kiáll.-i katalógus (Bp., 1964); Csillag Ferenc: Kardok történel münkben (Bp., 1971); Kerekes Zoltán: Magyarország hadtörténete a Rákóczi-szabadságharctól 1848-ig. Kiáll.-i katalógus (Bp., 1974); Farkas Márton–Józsa Antal: Az első világháború és a forradalmak képei (Bp., 1977); Lugosi József–Temesváry Ferenc: Kardok (Bp., 1988); Makai Ágnes–Héri Vera: Kitüntetések (Bp., 1990); Ka lavszky Györgyi: Ludovika-album (Bp., 1992); Temesváry Ferenc: Fegyverkincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban (Bp., 1992); Makai Ágnes–Héri Vera: Kereszt, érem, csillag (Bp., 2002). Irod.: Kalavszky Györgyi: N. F. (1930–2007) emlékére (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője / Acta Musei Militaris in Hungaria, 10. Bp., 2008, 205–208. p.). Fotó: Hadtörténeti Múz. Fotóarchívum 76748.24 B. Kalavszky Györgyi Némethné Kapcár Rozália: → Kapcár Rozália Németi Gábor (1930. dec. 13. Balmazújváros – 2010. máj. 28. Hatvan): tanár, muzeológus, helytörténész. – A debreceni Ref. Koll.-ban, majd az egri Tanárképző Fő isk.-n m.–történelem sza kon végezte tanulmányait (1951), utóbb az ELTE BTK-n történelem szakos diplomát szerzett. – A verpeléti ált. isk. tanára, egy év múlva az egri középisk.-i diákotthon ig.-a, Hatvanban kollégiumig. (1954-től), a Bajza József Gimn. történelemtanára (1957-től), majd igh.-e (1968-tól). A Hatvany Lajos Múz. egyik alapítója, munkatársa, utóbb ig.-ja (1989– 1992). – 1964-től jelentős helytörténeti kutatásokat végzett. Interjúi, tanulmányai kutatók számára is értékes forrást jelentenek. Főbb kutatási témái: a hatvani munkásmozgalom 1945 előtti története, a hatvani ferencesekért kiálló vasutasok meghurcolása, recski internálása, a hatvani zsidóság története, Hatvan az 1848-as forradalom és szabadságharc idején és egyéb résztémák a város 19–20. sz.-i múltjából. 1999-ben átvette az addigi Helyismereti Kör vezetését, amely ezután Honismereti Körként folytatta tevékenységét, s halálát követően ~ Honismereti Kör néven műkötött tovább. Cikkei, tanulmányai a Honismeret, a Délsziget, a Palócföld, a Heves Megyei Hírlap, a Hevesi Szemle, a Hatvani Kalendárium hasábjain jelentek meg. – Hatvan Városáért Emlékérem, Heves M. Művelődéséért kitüntető jelvény, Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kiváló Pedagógus, Pedagógus Szolgálati Emlékérem. F. m.: Hatvani deportáltak és munkaszolgálatosok vis z szaemlékezései (Heves Megyei Propagandista, XVI. Eger, 1985); Vasutasok pokoljárása: a hatvani tüntetés megtorlása, 1950–1953 (Budapest, 1991); Hatvan az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Hat van, 1998); „A boldog békeidők": Hatvan a dualizmus időszakában, 1867–1914 (Hatvani Füzetek 3. Hatvan, 1999); A hatvani zsidóság krónikája (Hatvan, 2003);
