Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
N
250 Neufeld Hatvan a II. világháborút követő korszakban 1944–1948 (Hatvani Füzetek 4. Hatvan, 2004); Hatvan város tör ténete (Hatvan, 2005). Irod.: Hatvani Arcképcsarnok (Hatvan, 2007, 87. p.); Hatvani Lexikon (Hatvan, 1996, 259–260. p.), Szecskó Károly: N. G. (Honismeret, 39., 2011. 3. sz., 83. p.); Dr. Horváth László: Barakktól a barokkig, a hatvani Hatvany Lajos Múzeum első 27 éve (Magyar Múzeumok, 3., 1996, 54–56. p.). Fotó: Hatvani Arcképcsarnok, Hatvan, 2007, 87 p. Kökény Ferenc Neufeld Lajos; Ludvík Neufeld ; PhDr., CSc. (1938. okt. 28. Kassa [Košice, Szlovákia] – 1994. júl. 8. (temetése) Kassa [Košice, Szlovákia]): etno muzikológus, muzeológus. – A Brünni (Brno) Állami Konzervatóriumban (1962–1965), majd a Jan Evangelista Purkyně Egy. néprajzi szakán tanult (1965– 1970). Közben a bp.-i ELTE BTK néprajz szakos hallgatója is volt (1968–1970). – A Szlovák Tud.-os Akad. Néprajzi Osztályának munkatársa (1970–1974), majd a Kassai K-szlovákiai Múz. (Východoslovenské múzeum v Košiciach ) Nép rajzi gyűjt.-ének kurátora (1974–1992). – A népi szellemi és zenei kultúrára szakosodott. Főképp a közép-európai interetnikus kapcsolatokkal, a mo.-i szlovák etnikum kutatásával, néprajzi és szociológiai problémákkal, vmint a modern világ vallási élményeinek vizsgálatával foglalkozott. Több tanulmánya jelent meg Szlovákiában és külföldön is, előadásokat tartott és szakmáját a médiában népszerűsítette. A múz. Fontes c. soro zatában megjelent A népi és népivé lett hangszerek c. írása (Ľudové a zľudovelé hudobné nástroje , Kassa, 1982). A Vöröskolostorban (Červený Kláš tor) létrehozott első állandó kiáll. társszerzője. Gyűjtőmunkája során a K-szlovákiai kézművesek tárgyait gyűjtötte. F. m.: Ľudové hudobné nástroje v zbierkových fondoch Východoslovenského múzea [ Népi hangszerek a Kelet-szlo vákiai Múzeum gyűjteményeiben] ( Historica Carpatica, 7, Kassa, 1976, 175–205. p.); K problematike výskumov slovenského etnika v Maďarsku [ A magyarországi szlovák etnikum vizsgálatának problematikájához] ( Historica Carpatica, 12, Kassa, 1981, 95–109. p.); Nemzetiségi kutatások a Kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumban és a regionális múzeumokban. In: A II. Békéscsabai Nemzet közi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai (Bp.–Békéscsaba, 1981, 445–452. p.). Fotó: Mária Semjanová magánarchívuma Klaudia Buganová, Robert Pollák Novák Sándor Ágoston, dr. (1816 Arad – 1885. nov. 17. Paks): orvos, régiséggyűjtő. – Az orvosi egy.-et Pesten végezte, s szerzett orvos-doktori (1842), majd sebész- és szülészmesteri képesítést (1843). – Pesten a Szent Rókus Kórház orvosa , majd Paksra került, ahol megyei tb. főorvos és járásorvos (1845–1858), a paksi kórház vezetője lett; sokat tett Paks egészségügye fejlesztéséért. Nemzetőr hadnagyként és honvédorvosként részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban. A szabadságharc bukása után Bonyhádon, majd Szekszárdon gyakorló orvos, 1860-tól Tolna vm. főorvosává választották. – Paks és környéke régészeti leleteit gyűjtötte, kapcsolatban állt Rómer Flórissal és Hampel Józseffel. Nevéhez fűződik az első kísérlet Tolna vm. monográfiájának megírására, amelyet kérdőívek kiküldésével tervezett megvalósítani (1872–1875). 1873-ban Tolna vm. közgyűlése megyei múz. létrehozásáról határozott, amelynek szervezési munkálataival 1874-ben ~t bízták meg. Saját, kb. 350 darabos éremgyűjt.-ét, vmint néhány régészeti és őslénytani leletét elsőként ajánlotta fel a létesítendő – de ekkor még meg nem valósult – múz. számára; ez az anyag a későbbi szekszárdi múz. alapgyűjt.-ét képezte. Vizsgálta a paks-imsósi római romokat; egy 1874-ben ott előkerült téglát, 1880-ban pedig egy Dunakömlődön talált római oltárkövet a MNM-ba juttatott. Az 1883-ban megalakult Tolna m.-i Régészeti és Történelmi Társulat tagja volt. – Nevét Pakson utca őrzi. F. m.: Dissertatio inauguralis politico-medica sistens officia et relationes physicorum in municipiis hungaricis. = A helyhatósági rendes orvos viszonyai s kötelességei (Pest, 1842; hasonmás: a books.google. hu weboldalon). Irod.: Gaál Attila: Tolna vm. múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben (A Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VI–VII, 1975–1976 [1977], 3–28. p.); Gaál Attila: Adalékok a Tolna megyei régészet kezdeteihez. Rómer Flóris levelei N. S.-hoz (Dunatáj, 2, 1979. 3, 55–60. p.); Blóz Gizella: Dr. N. S. élete és munkássága (I. rész: Paksi Tükör, 5, 1998. 1, 9–23. p.; II. rész: Paksi Tükör, 5, 1998. 2, 1–13. p.); Kapronczay Károly: Adatok a magyarörmény orvosok és gyógyszerészek történetéhez (Magyar–Örmény Könyvtár 8,, Bp., 2002, 49–50. p.); Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja (Bp.,
