Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
222 Máthé ban); római sírkő (Ploieşti, 1998). Gyakran vett részt és adott elő a romániai restaurátor konferenciákon és rendezvényeken (Calculatorul în ajutorul restauratorului metode noi în restaurare [Számítógépes restaurálás – új módszerek a restaurálásban], Sesiune ştiinţifică, Satu Mare, 1997). Közreműködött jelentős orsz. kiáll.-ok szervezésében (Bukarest, 1972; Konştanca, 1975, 1999); II. János Pál pápa 1999. évi romániai látogatása alkalmából rendezett kiáll. konstancai társszervezője. Mo.-on (Nemzetközi Restaurátor Konferencia, Sárospatak, 1993), Olaszo.-ban, Franciao.-ban és Spanyolo.-ban is tartott előadásokat. Európa több országában rendezett kiáll.-okat (pl. Tomis története a neolitikumtól a VI. századig, Perugia, 1998; Montpellier, 2001). Hat publikációja ismert. – Felesége halála után eladta konstancai villáját, s 2016 végén átköltözött Mo.-ra. Debrecenben családi házat vásárolt, de hamarosan megbetegedett és meghalt. Felesége mellé, a konstancai temetőben helyezték örök nyugalomra. F. m.: Fenomenul de degradare a sticlei generator al metodelor comparative de restaurare [Az üveg korróziója, kiinduló pont a restaurátori módszerek összehasonlítására és alkalmazására] (Cercetări de Conservare şi Restaurare, Muzeul National de Istorie, Bucureşti, 1982. 2., 213–219. p.); Eficienţa maximă prinfolosirea schim batorilor de ioni [Maximális hatékonyság ioncserélők alkalmazásával – Ioncserélők alkalmazása a restaurálásban] (Revista Pontica, Muzeul de Istorie Naţionala şi Arheologie, Constanţa, XXIV, 1991, 433–436. p.); The status and the organizing structure of the restoration in Romania – a state policy [A román restaurálás státusza és szervezeti felépítése – állami irányelvek] (Cultural Heritage and Restorer in the Changing World: 8th International Restorer Seminar, Sárospatak, Hungary, 1993, Hungarian National Museum, 1994, 138–142. p.); Inedite. A Konstancai Nemzeti Történeti és Régészeti Múzeum pipagyűjteménye (román és angol nyelven, Ex Ponto, Constanţa, 2000). Fotó: M. K. L. igazolványképe, 2001. Morgós András Máthé Márta Veronika: → Sz. Máthé Márta Merkl Ottó (1957. aug. 26. Bp. – 2021. febr. 19. Bp.): zoológus, entomológus, muzeológus, osztályvezető (tárvezető). – Az ELTE TTK-n szerzett biológus diplomát (1981). Egy.-i doktori fokozatát 1982-ben védte meg. A biológiai tud. kandidátusa (1995). – Az egy. elvégzése után rögtön a Termé szettud.-i Múz. Állattárába, a Bogárgyűjt.-be ke rült (1981), ahol haláláig dolgozott muzeológusi, majd főmuzeológusi beosztásban. 1985-től 2021-ig látta el a gyűjteményvezetői feladatokat. Halála előtt egy héttel kinevezték tárig.-nak. – Kutatási területe négy fő téma köré csoportosult: az indomaláj állatföldrajzi régió gyászbogarainak (Tenebrionidae) (1), az indoausztrál és indomaláj régió gyapjasbogarainak (Lagriini) (2), a Palearktikum katicabogarainak (Coccinellidae) taxonómiája (3), vmint Mo. bogárfaunájának kutatása (4). Az egzotikus területek gyászbogarainak és gyapjasbogarainak kutatásához és a tud.-ra új fajok leírásához részben a bp.-i múz. gyűjt.-e szolgált alapul, ezenkívül több mint 200 külföldi múz., intézmény, ill. magánszemély kölcsönzött neki gyászbogarakat. Összesen 171 tud.-ra új fajt írt le, zömmel gyászbogarakat, amelyeket többnyire nagyobb lélegzetű revíziós munkákban tett közzé. Leírt még 30 új nemzetséget (genus) is. – Társszerzőkkel megjelentette a Kiskunsági, a Bükki, az Aggteleki, végül a Fertő-Hansági Nemzeti Parkok bogárfaunáját az Akad.-i Kiadó, később a M. Természettud.-i Múz. által kiadott kötetekben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által kiadott Rosalia tanulmánykötetekben a nem rit kán 100 oldalt is meghaladó bogarászati fejezetek nagyobb része szintén az ő tollából származik. A következő tájegységekről született tanulmánya: Szénás-hegycsoport (2008), Naszály (2010), Duna– Tisza közi homokhátság (2011), Sas-hegy (2012), Turjánvidék (2018). A Soroksári Botanikus Kert bogárfaunája külön kötetben jelent meg, amelyben 1446 bogárfaj szerepel (2019). – Tud.-os közleményeinek száma 249, oldalszámuk együttesen megközelíti a 6500-at. Egyik legjelentősebb ezek közül a 2015-ben, Kaszab Zoltán születésének 100. évfordulóján megjelent, 735 oldal terjedelmű dolgozat. A szaproxilofág bogarak (Coleoptera) szerepe a holtfa lebontásában c. könyvfejezet a téma máig legteljesebb m. nyelvű összefoglalása. – Ismeretterjesztő tevékeny sége legalább annyira fontos, mint a tud.-os. A Vig Ká rollyal társszerzőségben írt Bogarak a pannon régióban c., közel 500 oldalas könyv 2009-ben a Szép Magyar Könyv versenyen díjat nyert a „Tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok” kategóriában. E kétszer is kiadott, népszerű kötet
