Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
223 Merkl a hazai bogárfajok közel egyharmadát mutatja be tud.-os hiteleséggel, ugyanakkor közérthetően. Egyik utolsó tanulmánya, a Lepkék és boroszlánok. A Tétényi-fennsík védelmének húsz éve c. kivételesen szép kiadványban jelent meg. Publikált az Élet és Tudomány, a Természet Világa, a Természet Búvár , az Állatvilág , a National Geographic Magyaror szág, korábban a Süni , a Vadon , ill. a Természet c. lapokban. Nyomtatásban megjelent népszerűsítő munkáinak száma 137, míg az online írásoké 111. Írásaiban az élvezetes stílus ötvöződik a tud.-os pontossággal. A Révai Új Lexikona (1996–2008) számára több mint 900 állattani címszót írt 250 oldalt is meghaladó terjedelemben. Legalább 500-ra tehető az általa fordított és lektorált természettud.-i témájú filmek és könyvek száma. A társadalom szélesebb rétegeit is érintő témákban rendszeresen szólalt meg szakértőként a médiában. 1995 óta zootaxonómia tantárgyból gyakorlatot vezetett az Állatorvostud.-i Egy. biológus szakán. Külföldi gyűjtőútjai: Töröko. (1980), Üzbegisztán (1981), Örményo. (1982), É-Korea (1988), Kenya (1992), Borneó (1993), Malajzia (1995), Laosz (1998) Tajvan (2002, két alkalommal), Nicaragua (2007), Vietnam (2016), Albánia (2017), majd utoljára Ausztrália (2018, ott élő kollégája és közeli barátja, Hangay György vendégeként). Útjairól kivétel nélkül értékes zsákmánnyal, faunára, de nem ritkán tud.ra új fajokkal tért vissza. Expedíciói során igen intenzíven, trópusi területeken éjszaka is (vagy főleg éjszaka) gyűjtött. Kollégái 1986–2021 között 139 rovarfajt neveztek el a tiszteletére, elsősorban bogarakat, közülük is a legtöbbet, összesen 47-et, a szűkebb szakterületét képező gyászbogarak köréből. A nevét megörökítő fajok példányai részben külföldi expedícióiból, részben a múz.-i bogáranyag feldolgoztatásából származnak. – A rábízott 3 milliós múz.-i gyűjt.-t napi rendszerességgel gondozta, fejlesztette. Hasonló odaadással támogatta a zoológiai témájú publikációk megjelenését szerkesztőként, lektorként, nem ritkán önzetlenül, névtelenül. – A Folia entomologica hungarica segéd szerk.-je (1989–1994), majd szerk.-je (2005–2020), az Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici szerk.-je (1991–2015), a Stuttgarter Bei träge zur Entomologie szerkesztőbiz.-ának tagja (2008–2017). – A M. Rovartani Társaság tagja (1978-tól), választmányi tagja (1985-től), majd alelnöke (1995-től haláláig). A M. Biológiai Társaság tagja (1992-től). – A M. Rovartani Társaság Frivaldszky Imre-emlékplakettjének bronz fokozata (1993), arany fokozata (2019), Pro Natura díj (2019). F. m.: A review of the Australian species of the subtribe Lagriina (Coleoptera, Tenebrionidae: Lagriini) (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 79, 1987, 121–166. p.); Oreogria gen. n. from New Guinea (Coleoptera, Tenebrionidae: Lagriini) (Acta zoologica Academiae scientiarum hungaricae, 34/2–3, 1988, 247–271. p.); Reassessment of the beetle fauna of Bátorli get, NE Hungary (Coleoptera). In: The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Ed. Mahunka S. (Hungarian Natural History Museum, Bp., 1991, 381–498. p.); Külön böző csápú bogarak VI. – Diversicornia VI. Bunkóscsápú bogarak VIII. – Clavicornia VIII. Slipinski S. A.-val. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), VIII, 16. (Bp., 1993, 75. pp.); Bogarak a pannon régióban. Vig Károllyal (Szombathely, 2009); A Naszály bogárfaunája (Coleoptera). In: A Naszály természetrajza. Tanulmány gyűjtemény. Szerk. Pintér B. & Tímár G . (Rosalia. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei, 5.Bp., 2010, 533–639. p.); A Magyar Természettudományi Múzeum gyászbogártípusainak (Tenebrionidae) katalógusa. Grabant Arankával & Soltész Zoltánnal (Bp., 2015); A szaproxilofág bogarak (Coleoptera) szerepe a holtfa lebontásában. In: Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Korda Márton (Bp., 2016, 129–154. p.); Lagriini from Bhutan (Coleoptera, Tenebrionidae: Lagriinae) (Annales Zoologici [Warszawa], 69/1, 2019, 65–81. p.); Biodiverzitás a Soroksári Botanikus Kertben – Bogarak. Szalóki Dezsővel, Kutasi Csabával, Mészáros Ádámmal, Podlussány Attilával, Tallósi Bélával (Bp., 2019). Irod.: Podonyi H.: Mesterségek mesterei. M. O., a biológiai tudomány kandidátusa, főmuzeológus (Grafológia, 11, 2005. 2, 6–8. p.); Szél Győző: Emlékezés M. O.-ra. Megemlékezés (Növényvédelem, 82/4, 2021, 178–181. p.); Rovarásztól búcsúzunk. Dr. M. O. – Matskási István: Búcsúbeszéd M. O. ravatalánál – Vig Károly: Búcsúbeszéd M. O. ravatalánál – Merkl B.: Búcsúbeszéd M. O. ravatalánál – Hangay György: Ottóra emlékezve – Németh Tamás: Mesterem és kollégám (Rovarász Híradó, 101, 2021. márc.; https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/ rovartani/wp-content/uploads/2021/04/09155523/ RH101-honlapra-2021_02.pdf); Gilicze Bálint–Reviczky Zsolt: Behunyt szemmel is tudta, mit hol keressen. M. O. rovarkutató (National Geographic Magyarország, 19/4, 2021, 10–15. p.); Szél Győző: In memoriam M. O. (https://mttmuzeum.blog.hu/2021/02/25/in_memoriam_merkl_otto_1957); Elhunyt M. O. (https:// www.budafokteteny.hu/hir/elhunyt-dr-merkl-otto); RÚL 14: 390 p. Fotó: Reviczky Zsolt felv., M. Természettud.-i Múz. Állattára, Bogárgyűjt., 2018. Szél Győző
