Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
L
208 Lehel szerzett diplomát (1952). Már egy.-i hallgatóként munkába állt az MTA Könyvtárában, ezt követően az Orsz. Mezőgazdasági Könyvtár (1953–1960), a Bp.-i Műszaki Egy. Központi Könyvtárának munkatársa (1960–1974), a Néprajzi Múz.-ban könyvtárvezető volt (1974–1987). Nyugdíjazását (1988) követően is megtartotta szakmai aktivitását, és különböző intézményekben – köztük a Néprajzi Múz. Etnológiai Archívumában – dolgozott tovább. Pályafutása során tud.-os tevékenységet nem folytatott, a gyakorlati könyvtári munkában és annak irányításában vállalt szerepet. F. m.: A műszaki felsőoktatási könyvtári hálózat könyvtá rai. Rohla Mártonnéval (Bp., 1965); Könyvtári ismeretek tanszéki könyvtárosok részére. Könyvek címleírásának fontosabb alaki szabályai (BME Központi Könyvtára módszertani kiadványai. Bp., 1976). Szőllősy Gabriella Lehel László (1956. nov. 11. Szekszárd – 1998. jún. 8.): filmrendező, operatőr. – A Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépisk.-ban (1971–1975), majd a pécsi Híradástechnikai Szakközépisk.-ban tanult (1976); az érettségi bizonyítvány mellett rádió- és tévéműszerészi képesítést is szerzett. Elvégezte a M. Televízió kameraman-tanf.-át (1979). – A szentendrei Pest M.-i Művelődési Központ technikusa és a M. Televízió „külsős” operatőrje (1980–1982), majd a bp.-i Néprajzi Múz. -ban tevékenykedett (1983. márc. 14.–1992. jan. 20.). Ezt követően haláláig szabadúszó volt, többek között a M. Televízió, a Duna Televízió és a Szív TV látta el feladatokkal, de forgatott az ATV-nek és az Észt Televíziónak is. Néprajzi és dokumentumfilmeken kívül reklám- és referenciaanyagokat is készített. – Tevékenységét széles körű érdeklődés, alapos felkészültség, fölényes szakmai tudás és igényesség, vmint művészi látásmód jellemezte. Operatőrként és rendezőként egyaránt maradandót alkotott. 1989-ben forgatott, Áldozati rítusok az udmurtoknál c. filmjét, amelynek befejező munkálatait Kerezsi Ágnes és Tari János végezte, a világ minden részéről benevezett kétszázötven alkotás közül beválogatták a legjobb harmincba, s 2000 ápr.-ában bemutatták a Göttingeni Nemzetközi Néprajzi Filmfesztiválon. F. filmjei: Találkozás a Dunánál (operatőr; rendező: Papp János, 1984); Sióagárdi viselet (operatőr; rendező: Tari János, Néprajzi Múz., 1984–1994); A makói hagy matermesztés (operatőr; rendező: Tari János, Néprajzi Múz., 1985); A viselet változásai Mezőkövesden (Györffy István emlékére) (rendező, operatőr, Néprajzi Múz., 1985–1986); Olajütés Hetésben (rendező, operatőr, Néprajzi Múz., 1985–1987); Menschen und Masken aus Karnten (operatőr, Tari Jánossal, Néprajzi Múz., 1986–1987); Keresztelő (operatőr, rendező, Néprajzi Múz., 1987–1989); Lakodalom (operatőr, rendező, Néprajzi Múz., 1987–1989); Temetés (operatőr, rendező, Néprajzi Múz., 1987–1989); A kazári viselet (operatőr; rendező: Tari János, Néprajzi Múz., 1988–1994); Áldozati rítusok az udmurtoknál (operatőr, rendező, Néprajzi Múz., 1989); A magyar forradalom (gyártó, Észt TV, 1956); Szikladal (rendező, operatőr, Néprajzi Múz., 1991); Fejezetek a magyar néprajzi filmezés történetéből. II. (operatőr, é. n.). Irod.: Hála József: L. L. emlékezete (Néprajzi Hírek, 29, 2000. 1–2, 114. p.); Hála József–Tari János: L. L. közreműködésével készített filmek (Uo., 116–117. p. ). Hála József, Élesztős László Lóránd Nándor (1915. ápr. 8. Bp. – 1995. okt. 1. Kecskemét): gyógyszerész, gyűjtő, gyógyszerészettörténész. – Családja 1922-ben költözött Kecskemétre. Lánya, ~ Klára muzeológus, a Bozsó Gyűjt. ig.-kurátora. – A Ref. Gimn.-ban érettségizett. A Katona Margit Szentlélek Gyógyszertárban gyakornokként dolgozott. Másodéves gyógyszerészhallgató volt, amikor sorkatonai szolgálatra hívták be (1938). Az államosítás után, 1952-től leltározó patikus Bács-Kiskun m. gyógyszertáraiban. A gyógyszerészi munka régi eszközeit, dokumentumait megismerve szenvedélyes gyűjtővé, gyógyszerésztörténeti kutatóvá vált. Munkája eredményeként 1969-re már olyan jelentős mennyiségű és értékű anyag gyűlt össze, hogy az orsz. szakmúz., a Semmelweis Orvostörténeti Múz. megbízta az ott folyó múz.-i munkálatokkal. A kecskeméti Patikamúz. (Gyógyszerészeti Régiségek Gyűjt.-e) előbb a Gyógyszertári Központ kultúrtermében működött (1969–1973), később a Batthyány utca 7. sz. alatt, Katona Zsigmond régi Szentlélek Gyógyszertárának irodahelyiségében kapott otthont (1974–1981). 1984-ben a Bács-Kiskun M.-i Múz.-i Igazgatóság hivatalosan átvette a 2504 db tárgyat, 560 db könyvet, 151 gyógyszerészeti folyóiratot számláló szakgyűjt.-t, s 1985 jan.-jában két szakmatörténeti kollekció (~ Gyógyszerésztörténeti Szakgyűjt.-e és dr. Réthy Aladár Orvostörténeti Szakgyűjt.-e) átvételével 1985. jan.-ban a Kölcsey
