Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
K
196 Kriek leletről, a bronzkorról és a csont marad ványok filogenetikus összehasonlításáról. Több publikációja jelent meg a Békésmegyei Közlöny ben a ré gészeti leletekről és a Békéscsabai Múz.-Egyesület tevékenységéről, a gyűjt.-ek gyarapodásáról, számos kisebb dolgozata a M. Ornitológiai Központ, a Békéscsabai Múz.-Egyesület évi kiadványaiban, a helybeli leányisk. Értesítőiben és helyi lapokban. Munkássága miatt nyilvántartják az MNM régészeti adatbázisában is. Békéscsabán, a Széchenyi-liget melletti r. k. temetőben helyezték örök nyugalomra. F. m.: A Békéscsabai Muzeum-Egyesület legújabb gyarapo dása (Békésmegyei Közlöny, 28., 1901, 84. sz.); Ásatások a megyében. A Békéscsabai Muzeum-Egyesület megbízásából végzett ásatásokról (Békésmegyei Közlöny, 29., 1902, 72. sz.); A gyula-varsándi lelet . I–IV. (Békésmegyei Közlöny, 30., 1903, 10., 13., 14., 15. sz.); A Békéscsabai Múzeum-Egyesület gyűjteményeinek lajstroma az 1902. évi október hó 1-jéig (Békéscsabai Múzeum-Egyesület, Békéscsaba, 1903). Irod.: Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979 (Békéscsaba, 1979); Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza (Békéscsaba, 1930); K. N. dr. 1855–1921 (A békéscsabai M. Kir. Állami Leányközépiskola Értesítője az 1921/22. iskolai évről. Békéscsaba, 1922). Fotó: Munkácsy Mihály Múz. Fotótára 14428 Martyin Emília Kriek Jenő (1861. júl. 19. Szeged – 1940. szept. 26. Léva [Levice, Szlovákia]): múzeumig., könyvtáros, preparátor, entomológus. – A szegedi árvaházban nevelkedett. Felesége Árvay Vilma, 12 gyermek édesapja. – A Soproni Ev. és Állami Tanítóképzőben (1875– 1878) és a bp.-i Állami Tanítóképző Int.-ben tanult (1878–1880), polgári isk.-i tanári oklevelet szerzett. A Sárospataki Állami Tanítóképző Int. tanára (1880–1881), Léván az Állami Tanítóképző Int. tanára (1881-től), a Lévai Kereskedő Tanoncisk. ig.-ja (1893-tól), a lévai zárdaisk. kereskedelmi szaktanf.-ának ig.-ja (1912–1931). Oktatói munkája mellett saját készítésű taneszközökkel és tanszerekkel gyarapította a tanint.-ek gyűjt.-ét. Ezek főleg csontvázakból, dermoplasztikákból, alkoholos készítményekből, lepke- és rovargyűjt.-ből álltak. A lévai tanítóképzőben egy komoly preparátori műhelyt rendezett be, ahol a szakma fortélyait tanította. Tanítványai közé tartozott Kittenberger Kálmán, a híres Afrika-kutató is. Tanszerek és taneszközök készítésének metodikájával foglalkozott, amiről több tanulmányt írt és adott közre a Magyar tanító képző, a Néptanítók Lapja és az Evangélikus nép iskola hasábjain. A dombortérképek készítésének úttörője volt. Kiterjedt természetrajzi és társadalmi munkája mellett részt vállalt a Lévai M. Városi Könyvtár és a Lévai Városi Múz. létreho zásában. Neki köszönhetően Nécsey József verebélyi postamester családja több nemzedéken keresztül felhalmozott gazdag gyűjt.-ét Léva városának adományozta, s így megvetette a későbbi múz. alapját. Szervezte a múz. lévai tárgyi gyűjtéseit és a múz. első tárlatát Nécsey-szoba címmel. Röviddel a Lévai Városi Múz. létrehozása (1932) után annak ig.-jává nevezték ki (1934); e posztot és a könyvtárosi teendőket egészen 1940-ig, haláláig ellátta. F. m.: Dátumok Levice–Léva város magyar iparos és ke reskedő tanonciskolai Felügyelő Bizottságának múltjából 1885–1926 (Léva, 1927); A Lévai Nőegylet által fenntartott Árvaház 50-éves Jubileumának leírása (Léva,1932); Nécsey József (Bars c. hetilap melléklete, 1929. dec. 22.); Léva Város Nyilvános Magyar Közkönyvtárának I. válogatott címjegyzéke (Léva, 1932); Köveskuty Jenő (Bars, 1935). Irod.: Nováková, Margaréta: Zberateľ Jozef Nécsey a nové poznatky o vzniku mestského múzea v Leviciach (Vráble – príspevky k histórii mesta, 2015, 80–89. p.); Behula, Pavol: Z dejín levického múzea (Jubilejný zborníkTekovského múzea, 1987, 5–25. p.) Nevizánszky Gábor–Prohászka Péter: N. J., a régiséggyűjtő és múzeumalapító (Honismeret, XLVI, 2018, 1, 71–77. p.). Fotó: Nyitrai Állami Levéltár Lévai Fióklevéltára Vincze László Krolopp Endre ( 1935. aug. 18. Pozsony [Bra tislava, Szlovákia] – 2010. márc. 18. Bp.): paleontológus. – A bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gimn.-ban érettségizett (1953). Az ELTE TTK biológia–kémia szakán szerzett középisk.-i tanári diplomát (1957). Egy.-i doktori értekezését őslénytanból készítette (1961). A földtud. kandidátusa (1984), az MTA doktora (2004). – Kis kitérővel a M. Állami Földtani Int. munkatársa (1957–2010), 1962-től az Őslénytani, 1965-től a Gyűjt.-i Osztályon tud.-os munkatárs, 1984-től tud.-os főmunkatárs. Gyűjtőmunkája eredményeként vált a M. Állami Földt.