Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
K
168 Kecskés F. m.: A szentendrei katolikus dalmátok betelepülésének története (kézirat, Általános Néprajzi Dokumentumtár, Szabadtéri Néprajzi Múz., Szentendre, 1983); Újabb ada tok Szentendre település- és építéstörténetéhez (kézirat, Általános Néprajzi Dokumentumtár, Szabadtéri Néprajzi Múz., Szentendre, 1993); Szentendre településtörténete a 19. század végéig (Ház és Ember 12. Szabadtéri Néprajzi Múz., Szentendre, 1998, 33–68. p.); A Szentendrei Katoli kus Egyház és Plébánia története 1002–1992 (Szentendre, 1966); „...Meg kell teremtenünk [...] a magyar skanzent...”. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának története 1972-ig, a dokumentumok tükrében. Írta és a mellék leteket összeáll. (Ház és Ember 17. Szentendre, 2004). Fotó: Deim Péter felv., 2005, Szentendre Cseri Miklós Kecskés Péter (1942 Gyöngyös – 2017): etnográ fus. – Fia Kecskés Péter (1972–) képzőművész, intermédia-művész, fotográfus, művészeti író. – A debreceni KLTE-n szerzett etnográfus és m. nyelv és irodalom szakos középisk.-i tanár diplomát (1966). – Az egri Dobó István Múz.ban néprajzos muzeológus (1966–1968), a Nép rajzi Múz. néprajzos muzeológusa a falumúz.-i osztályon (1969– 1971). Az önállóvá vált szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. (Skanzen) néprajzos muzeológusa (1972-től), tud.-os titkára (1975–1978), majd a néprajzi osztály vezetője (1979–1996). Meghatározó módon vett részt a Skanzen tud.-os koncepciójának kialakításában és a módszertan mo.-i megfogalmazásában. Az elsők között foglalkozott itthon az épületeknek a szabadtéri gyűjt.-ekbe történő telepítésével, a telepítés során felmerülő „hiteles másolat” és „történeti rekonstrukció” kérdésével, s azokkal a lehetőségekkel, amelyek a néprajzi múz.-okba áttelepített épületek és a tájházak berendezését hitelessé tehetik. A Skanzen Felföldi mezőváros tájegység muzeológus felelőse volt; nevéhez kötődik a felépült tájegység épületeinek kiválasztása, a telepítési terv és koncepció kialakítása. Az 1970-es évek első felében az É-Mo.-i falu tájegység hevesi épületeinek kiválasztásában is aktívan részt vett, csakúgy, mint a múz. szinte valamennyi szőlőhegyi építményének, pincéjének kiválasztásában és felépítésében. Szerk. a múz. évkönyvét, a Ház és Ember t (1980–1989), s Kurucz Alberttel és Balassa M. Ivánnal együtt részese volt A szabadtéri múzeumok Magyarországon (1987) c. nagy összefoglalónak is. Meghatározó szerepet vállalt a Skanzen egyik legfontosabb gyűjt.-ének, Vargha László építész hagyatékának feldolgozásában is. A szabadtéri gyűjt.-ek, tájházak építésénél a létrehozáskor hasznosítható muzeológiai módszert dolgozott ki, amikor a Vargha-gyűjt. archív anyagának gyakorlati hasznosítására tett kísérletet. – Tud.-os tevékenysége során is megőrizte kapcsolatát szülővárosával, a ferences hagyományait őrző, céhes múlttal rendelkező, szőlőtermelő mezővárossal. Tud.-os munkájában is központi szerepet kapott a mo.-i szőlő- és borkultúra kutatása, számos tanulmányban közölte kutatási eredményeit. További kutatási területe a paraszti és mezővárosi gazdálkodás, vmint a népi építészet. Kutatta és összefoglaló tanulmányokban mutatta be a felföldi mezővárosi kultúra, életmód és építkezés összefüggéseit. Mint szakfelügyelő foglalkozott a Nógrád és Heves m.-i tájházakkal is. Sokat kutatta Gyöngyös társadalmát és kultúráját. – A M. Néprajzi Társaság tagja, több cikluson át pénztárosa, az Európai Szabadtéri Múz.-ok Szövetségének tagja. F. m.: A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon (A Néprajzi Múzeum Füzetei 27. Bp., 1967); A tokaj-hegy aljai mezővárosok építkezése és a XVIII–XIX. századi gazdasági tevékenység, társadalmi rétegződés összefüggése. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. IV. Szerk. Hofer Tamás, Kisbán Eszter, Kaposvári Gyula (Szolnok, 1979, 65–69. p.); A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve. Szerk. (Ház és Ember 1. Szentendre, 1980, 35–50. p.); Tanulmányok Gyöngyösről. Társszerző, szerk. is Havassy Péterrel (Gyöngyös, 1984); Vargha László és a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény. Szerk. (Ház és Ember 3. 1985, 37–47. p.); A Szabadtéri néprajzi múze umok Magyarországon. Szerk. Kurucz Albert, Balassa M. Iván (Bp., 1987); A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In: Népi építészet a Kár pát-medence északkeleti térségében. Szerk. Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula (Miskolc–Szentendre, 1989, 231–267. p.); Szőlőfeldolgozó és bortároló építmények . In: Magyar Néprajz. IV. Életmód. Szerk. Kisbán Eszter, Füzes Endre (Bp., 1997, 205–213. p.); Mezővárosi és falusi borkultúra a 18–19. századi Kárpát-medencében (Ház és Ember 15. 2002, 85–102. p.). Irod.: Csoma Zsigmond: K. P. (1942–2017) (Néprajzi Hírek, 46, 2017. 3., 88–90. p.). Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múz. Sári Zsolt
