Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
K
169 Kenczler Kelecsényi Károly (1854. szept. 16. Nagyta polcsány – 1914. febr. 2. Tavarnok): körjegyző, jogász, rovarász. – Az esztergomi és a nyitrai gimn.-ban tanult, majd elvégezte a bp.-i katonai tisztképzőt, s a bp.-i tudományegy.-en jogi végzettséget szerzett. – Tavarnokon körjegyző és Nyitra vm. állami anyakönyvvezetője. – 1876-ig az ornitológiának hódolt, 1882-től rovarokat gyűjtött a Felvidéken, a Balkánon és Dalmáciában. Gyűjt.-e 60.000 bogár- és 10.000 lepkepéldányból állt. Számos tud.-ra új rovarfajt fedezett fel, pl. a szürke gyalogormányost (Cirrorhynchus kelecsenyii). Bár duplumait német, angol és francia rovarkereskedők révén értékesítette, rendszeresen ajándékozott a MNM-nak is. Cikkei a Rovartani Lapok ban, az Entomologische Zeitschriftben jelentek meg. – A Kir. M. Termé szettud.-i Társulat (1897), a M. Orvosok és Természetvizsgálók XXIX. Vándorgyűlése (1897) nagyválasztmányának tagja. A II. Orsz. Mezőgazdasági Kiáll.-on (Pozsony, 1902) kiállítóként bronzérmet kapott. F. m.: Nyitramegye és Nagy-Tapolcsány környékének bogár és lepkefaunája ( A Nyitravármegyei Orvos-gyógy szerészi és természettudományi Egyesület 1895–96. évi Évkönyve 4., 1896, 1–23. p.); Ujabb adatok Nyitramegye bogár- és lepke-faunájához (A Magyar Orvosok és Ter mészetvizsgálók 1897. augusztus 22–25-ig Trencsénben tartott XXIX. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk. Lakits Ferenc–Prochnov József. Bp., 1898, 194–205. p.); Nyitravármegye állatvilága. In: Nyitravármegye (Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Sziklay János–Borovszky Samu. Bp., 1899, 349–352. p.); Supplementa ad enumerationem Coleopterorum et Lepidopterorum in Comitatu Nyitra (Hungaria) collectorum (Nyitra, 1900, 1–17. p.). Irod.: Zsirkay János: A bogarak barátja (Budapesti Hirlap, 33., 1913, 252., 1–3. p.); Szinnyei; Révai XI: 408. p.; ÚMÉL III. Fotó: a szerző archívumából Vig Károly Kémenes Lajos (1936. szept. 23. Gyergyó szentmiklós [Gheorgheni, Románia ] – 1994. jan. 19. Gyergyószentmiklós): tanár, muzeológus. – Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegy. m.–pedagógia szakán szerzett diplomát (1959). 1959-től Gyergyóremetén magyartanár, majd iskolaig. 1974-től az újonnan épült gyergyószentmiklósi Művelődési Ház ig.-ja, 1979-től a Gyergyói Múz. muzeológusa, 1980-tól ig.-ja, majd 1985-től, amikor az addig önálló múz. a Hargita m.-i múz.-komplexum alárendelt alegységévé vált, részlegvezetője (haláláig). Csergő Tibor András Kenczler Hugó (1884. nov. 27. Nagymihály [ma Michalovce, Szlovákia] – 1922. nov. 28. Kassa [Košice, Szlovákia]): művészettörténész, politikus. – Apja dr. Kentzler József (1850 –1924) Bad Gleichen - berg-i főorvos, testvérei dr. Kentzler Gyula és dr. Kentzler Jolán főor vosok. – A Berlini Egy.-en Heinrich Wölffl intől tanult, majd a Bp.-i Tudományegy.-n Pasteiner Gyula vezetésével szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját (1907). – A MNM Érem- és Régiségtárá ban 1911. márc. 1-jétől gyakornok, 1918. aug. 9-étől fizetéses múz.-i segédőr. 1918. nov.-től a Szépmű vészeti Múz. Könyvtárának és a Fényképgyűjt.-ének kezelője. Gyakran tartott ismeretterjesztő előadásokat. – Érdeklődése az itáliai építészettől és szobrászattól a német és németalföldi festészetig (Hans Hol bein, id. Pieter Brueghel) ívelt. Érdemi kutatásokat végzett a felvidéki szárnyasoltárok, Dunaiszky Lőrinc életműve és a MNM ötvösművészeti emlékeinek átfogó elemzésével. Az 1919. évi Tanácsköztársaság alatt a Művészeti és Múz.-i Direktórium tagja, a Műkincseket Társadalmasító Biz. vezetője, a köztulajdonba vett műtárgyak műcsarnoki kiáll.-ának szervezője, a MNM átszervező biz.-ának helyettes elnöke, a Marx-En gels Munkásegy. előadója. A MNM átszervezési tervének kidolgozója: ennek magja egy központi Művelődéstörténeti Múz. lett volna, leválasztva róla a Néptud.-i Int. és Múz. (Néprajzi Múz.), a Természettud.-i Múz. és a Könyvtár. Koncepciójában fontos szerepet kapott a műemlékvédelem: a középkori várak, templomok feltárása, rekonstrukciója. Tanulmányai 1907–1919 között többek között az Archaeologiai Értesítő , a Művészet , a Népművelés, az Ungarische Rundschau, a Zeitschrift für bildenden Kunst c. folyóiratokban jelentek meg. 1920. jún.-tól Károlyi Mihály megbízásából Prágában a m. emigránsok segélyakcióját irányító iroda vezetője.
