Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
F
105 Füzes Sors és történelem (Magyar Fórum könyvek, Bp., é.n.); Magyarország agrártörténete. Társzerző és szerk. Orosz Istvánnal, Romány Pállal (Bp., 1996); A berceli zenebo na, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására (Osiris mikrotörténelem, Bp., 2000); Magyar sors a Kárpát-medencében. Népesedésünk évszázadai, 896–2000 (Bp., 2001; 2. kiad. Bp., 2012); A Varsói Szerződés vég napjai – magyar szemmel (Az én történelmem 1., Bp., 2003; 2. kiad. Bp., 2016); „Ne bántsd a magyart!”. Bartók és Kodály történelemszemlélete (Bp., 2005); Bevérzett mámor, 1956 (Bp., 2006); „Fölrepülni rajban”. Utak a Fórumba (Az én történelmem 2., Bp., 2007); Világjáró magyarok (Bp., 1990; 2. bőv. kiad. Szentendre, 2009); Kárpát-medencei létünk a tét (Bp., 2010); Búcsú a pa rasztságtól. I–III. (Bp., 2013–2014; I. Történelmi esszé, 2013; II. Interjúk. Szerk., szöveggondozó Biró Friderika, 2013; III. Forrásgyűjtemény, fotódokumentumok. Vál.: Biró Friderika, ~, szerk. Biró Friderika, 2014). Irod.: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok F. L. történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó (Bp., 1993); Halász Péter: F. L. (1930–2013) (Honismeret, 41, 2013. 6., 69–70. p.); Gergely András: Történész és politikus – F. L. évtizedei (1930–2013) (Confessio, 38, 2014. 3., 52–56. p.); Bíró Zoltán: F. L. búcsúja (Hitel, 11, 2014. 11., 39–41. p.); Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet F. L. 70. születésnapjára. Szerk. Gebei Sándor (Eger, 2000); RÚL 7: 773–774. p. Fotó: F. L. portréja. Magyar Nemzet, 2002. 07. 04., Nagymaros. Korábbi megjelenések: Önarckép–emlékkönyv F. L. tiszteletére (Körmend, 2020) címlapja, vmint Világjáró magyarok (2. bőv. kiad. Szentendre, 2009). Biró Friderika, Cseri Miklós Füzes Endre, dr. (1932. ápr. 27. Döbrököz – 2015. aug. 25. Bp.): néprajzkutató, muzeológus, min.-i főelőadó, főig. – Négygyermekes MÁV tisztviselő családban született. – A pécsi Nagy Lajos Gimn. elvégzése után a szegedi JATE BTK történelem szakán kezdte meg (1951– 1952), s a bp.-i ELTE-n fejezte be egy.-i tanulmányait (1955), néprajz– muzeológus diplomát szerezve. Gabonatároló építmények a Kárpát-medencében c. egy.-i doktori disszertációját 1963-ban, A gabonatárolás a magyar parasztgazdaságokban c. kandidátusi értekezését 1975-ben védte meg (1984-ben önálló kötetként is megjelent). – A pécsi Janus Pannonius Múz. néprajzos muzeoló gusa, majd csoportvezetője (1956–1963). Ezekben az években indította el kutatásait a népi építészet és népművészet területén, amely témákhoz élete végéig hű maradt. A Művelődésügyi, majd a Kulturális Min. Múz.-i Főosztályán főelőadó, majd csoportvezető (1964–1980); elsősorban a múz.-ok gyűjteményfejlesztési és tud.-os feladatainak szervezésével foglalkozott. Kiemelkedő munkája volt a Szabadtéri Néprajzi Múz. útjára bocsátása és fejlesztése. Min.-i évei alatt sem szakadt el szülőföldjétől. Helyi szakértőkkel együtt elkészítette Baranya megye népi építészeti kataszteré t (1970–1974), és javaslatot dolgozott ki a kiemelkedő épületek védelmére. Az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tud.-os főmunkatársaként (1980–1986) alapvető kutatásokat folytatott a Magyar Néprajzi Atlasz előkészítő munkálataiban. 18 témacsoportban, 49 térképen a kartográfiai feldolgozást és a tud.-os értékelést is elvégezte. Az Atlaszhoz kapcsolódóan kidolgozta a szöveges magyarázatok tud.-os koncepcióját és szerkezetét, s több próbakommentárt is elkészített és adott közre. Több szócikket írt a Magyar Néprajzi Le xikon 3. (kéttáblás ajtó, magtár, nádtető. Bp., 1980), 4. (oromzat, szántalpas hombár. Bp., 1981) és 5. kötetébe (tetőfedés, tetőnyárs, tűzfalas ház, veremól, vesszőfal, zsúptető. Bp., 1982); A népi építé szeti problémák kutatása folyamatosan végigkísérte pályáját. A Nemzetközi Kárpát-Balkán Biz. néprajzi szekciójának tagja (1979-től). Koordinálta a hazai népi-építészeti kutatásokat, alapvető fontosságú bibl.-t és szintézist készített A magyar parasztház címmel. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. főig.-ja (1986. okt. 1.–1995. dec. 31.); vezetése alatt az intézmény fejlődése, tud.-os és szakmai elismertsége hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedően fejlődött. Innovatív, a modern muzeológiai elveket szem előtt tartó vezetői stílusa nagy szakmai és tud.-os tapasztalatokon nyugodott és mély emberséggel párosult. Munkáját és eredményeit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerték. Aktív tagja volt az MTA Tud.-os Minősítő Biz.-ának, majd Néprajzi Szakbiz.-ának. A Népi Iparműv. Tanács tagjaként, majd elnökeként a m. népművészet és népi iparművészet megújításán munkálkodott. Egyik létrehozója és alapítója a Békési Népi Építészeti Konferencia-sorozatnak. A m. népi építészet hagyományai, ill. 20. sz.-i átalakulása területén végzett kutatásainak megkoronázása az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Ma gyar Néprajz könyvsorozat Életmód c. kötetének
